Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház

sek formája, stb. szempontjából. Eszerint a nagyjából L-alakú, hajlított lakóház alaprajzi tagolódása a következő: szoba ('iza, '/üza)+füstöskonyha ('küna, 'sàjava 'küna) + kiskamra (ma:la k'le:j,t) nagykamra (veuka k'le:fi) egy végben, majd az L alak másik, rövidebb szárán a szín vagy pajta ('üta, s'ked'en) és egy félszer ('üta) helyezkedett el. (3. kép). A (méreteiben már kisebb gazdasági épület, a lakóházzal párhuzamosan helyezkedett el, külön fedél alatt. Hasonló telekelrendezési módokat más szlovén községekből is ismerünk.

20 A gazdasági épület alaprajzi elrendezését hátulról, a keleti oldalról indulva mutatjuk be. A félszer irányában ól ('le:iv, le:j,ve) + istálló (s'tála) + kamra (k'le:it) + faház ('üta) + ürögszerű folyosó ('да :nk), a végében árnyékszék (s'ronek) + 3 részes ól ('leijp, 'leíjpe) fölötte tyúkól Çsedalo), előtte kifutó korlát ('sa:las). A gazdasági épület északi oldalán — az ürögtől hátrafelé — keskeny tornác (tar'nax) húzódott végig, ahonnét az egyes helyiségek bejárata nyílott. (4. kép). A lakóház déli oldalán az elhajló színig nyúló tornácról csak a füstöskonyhába vezetett bejárat. A szoba nyugati hocmlokzata előtti tornácrész alatt egy keskeny, veremszerű pince (zama'nica) helyezkedett el. A lakóépület a konyhától hátrafelé fokozatosan összeszűkül, mivel az északi fala rézsútosan befelé tart, ami a mögöttes helyiségek szabályos téglalap alakú formáját lehetetlenné tette. (Ennek oka az lehetett, hogy a kamrák közfalának fooronaelemeit a tornácvégre kiugratták.) A két épület által közrefogott udvar a ház tornácszintjénél kb. 20—30 cm-rel mélyebb volt és a szín felé kissé lejtett. Az udvar bejárata nyugatról nyílott. Kerítés és kapu alkalmazására nem emlékeznek adatközlőink.

21 Az udvar a keleti oldalon is nyitott volt a két épület között. Az istálló előtti részén régen a trágya helyezkedett el. (5. kép). Mindkét épület keresztvéges boronafalú, ollólábas, szelemenes tetőszerkezetű és zsúpfedeles. A helyiségek gerendafödémesek keresztirányú mestergerendákkal, melyek az udvar felé kb. 1 m-nyire kinyúlnak a tornác fölé. Az ólak kivételével minden helyiség döngölt földes padozatú. A lakóház elől csonkakontyos, deszkaorommal, hátul kontyos, a gazdasági épület mindkét vége lekontyolt. A deszkaormon 3 db szívalakú szellőzőnyílás volt. Az oromgerendán és az alatta levő koszorúfán, meszelővel húzott 14 db függőleges fehér csík látható, egymástól kb. 10—15—20 cm-es távolságokban. E rövid csíkok egyszerű díszítésként is szolgálhattak, de lehetséges, hogy kultikus jelentőségük is volt, akárcsak az ólak ajtóira meszelt kereszteknek. (Lásd 2. képen.) A lakóház fala kívülről fehérre meszelt, alul körbefutó kb. 50—60 cm-es sárszínű lábazati sávval. A gazdasági épület törekes, polyvás agyaggal tapasztott fala sárszínű, kívül-belül, akárcsak a szín, nagykamra és a füstöskonyha belső falai. A szobában és kiskamrában nemcsak a falakat, hanem imég a mennyezetet is fehérre meszelték. A lakóház tornácáról nyíló egyetlen bejárat a füstöskonyhába vezet, amelyből balra a szoba, jobbról a kiskamra ajtója nyílik. A konyha szoba melletti, belső sarkában téglából épített, szikrafogóval (dinzg'rábec) ellátott tüzelőpadkás ('niSke, 'geéke) kemence ('pe :c) látható, ami mellé katlant ('kçtec, ko'ta :n, 'kqteu) is építettek.

22 A konyhaajtó és a kiskamra közötti — tornácfelőli — sarokban a mennyezeten, egy kisméretű, négyzet alakú nyílás volt, ami fölött a födémgerendákra állított deszkakémény (la'sene'ro :ur) helyezkedett el. A kémény alsó nyílását, a konyha mennyezetére szegezett két vájatos léc között vízszintesen csúsztatható, rácsozott deszkalappal lehetett elzárni, illetve az alkalman232