Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Régészet - Tóth István: Az Iseum szobrászati díszítéséhez

2. Ikonográfiái kérdések Kádár véleményével szemben azonban nem tekinthetjük megnyugtatóan megoldottnak a relief-töredék ikonográfiái és vallástörténeti értelmezését. Erre elsőrenden az ad okot, hogy a Juppiter Dolichenus-kultusz emlékeinek köréből mindmáig nem ismerünk egyetlen olyan példát sem, amely a jelenet egészéhez, akár annak valamely lényeges részletéhez akár csak megközelítő értékű analógiát szolgáltatna. ' ' A kömlődi háromszög fent idézett jelenete ebből a szempontból aligha jöhet számításba, tekintve, hogy ott az isten alakja nem a kísérők által hordozott baldachin alatt, hanem egy oszlopokon nyugvó stilizált aediculában tűnik fel : az aedicula ábrázolások szokásos tartozékával, az istenszobor mellett elhelyezett oltárral egyetemben.

12 Igen lényeges mozzanat továbbá az, hogy az alak magas, csúcsos süvege határozottan különbözik a Juppiter Dolichenus ábrázolásában konvencionális frígiai sapkától.

13 Mindezeken túlmenően pedig az emléken egyetlen olyan attribútumot (pl. villámcsomót, kettős baltát, sast) sem találunk, amelynek alapján azt az ismert és megszokott Dolíchenus-ábrázolások bármelyikével kapcsolatba hozhatnánk. Vonatkozik ez a megállapítás a figura ruházatára is, mert Juppiter Dolichenus mindig szabályos katonai viseletben jelenik meg, nem pedig úgy mint ez a figura, ahol a ruházat katonai részletei szöges ellentétben állnak az alak fején látható magas süveggel, amely semmiképp sem fogható fel sisak ábrázolásának.

14 De idegen a katonai viselettől a saru vagy lábrész hiánya is, amely a páncélos Dolichenus ábrázolásoknak is megszokott tartozéka. E különbségek együttesen — de önmagukban véve is ! — elegendő alapot teremtenek arra, hogy az itt megjelenő alakot kizárjuk a Dolichenus-kultusszal kapcsolatba hozható ábrázolások köréből. Az emlék értelmezésének szükségképpen a megmaradt alak ábrázolásából kell kiindulnia. Támpontul a ruházat fent jelzett belső ellentmondása: a katonai páncél és az attól idegen csúcsos süveg ellentéte kínálkozik. További ellentmondást jelent az alak jobb kezében tartott gömbös végű rövid bot feltűnése, tekintve, hogy egy katona, vagy katonai külsejű istenség kezébe csakis fegyver illik attribútumként. Az itt látható tárgy rendeltetése pedig akármi volt is, annyi bizonyos, hogy fegyvernek nem tekinthető. (Éppúgy, ahogy nem tekinthető Juppiter-i, vagy Juppiter Dolichenus-i attribútumnak.) E két ellentmondás legfontosabb, lényegi vonásának az tűnik, hogy ábrázolásuk tudatosan történt ilyen formában, azaz a ruházati részletek között eleve illogikus volt a kapcsolat. Ennek megfelelően csak egyetlen következtetésre juthatunk : az értelmezés kulcsa éppen ezekben az ellentmondásokban rejlik, az ábrázolt jelenet lényegét éppen a részletek látszólag logikátlan kapcsolódása fejezi ki. Ahhoz, hogy az ellentmondások feloldásához eljussunk, szemügyre kell vennünk a jelenet egészének valószínű tartalmát, a relief kiegészítésének lehetőségeit. Az emlék értelmezésére történt eddigi kísérletek ütközési pontja a relief hátterében látható szárny (ill. drapéria) és a jobb oldali, letörött alak lehetséges kapcsolata volt. Úgy vélem, ebben a kérdésben Paulovics István és Erdélyi Gizella véleménye

15 fogadható el : a hátteret kétségtelenül a hiányzó alak nagy, kiterjesztett szárnya foglalja el. Maionica és Schneider tévedése alkalmasint úgy magyarázható, hogy ők az emlék leírásában, saját jegyzeteiken kívül Schönvisner illusztrációira támaszkodtak.

16 Márpedig a Schönvisnernél közölt metszet (2. kép) nem tartozik a könyv légsikerültebb illusztrációi közé : a kérdéses részletnél, az árnyékolás megtévesztő volta miatt, valóban inkább drapériára lehetne gondolni. Ezzel szemben a relief hátterében látható tárgy határozottan nélkülözi egy drapéria minden anyagszerűségét : hosszanti irányban tagolt, feszes lemezekből álló szárny ábrázolásának tűnik, ívelése is erre vall, a hiányzó részletek kiszerkesztése esetén

17 pedig pontosan a jobb oldali, letörött alak vállához csatlakozik (5. kép). A megmaradt figura jobb kezében lévő gömbös végű bot és a szárny végének érintkezése minden bizonnyal egyszerű kompozíciós okokkal magyarázható: a mintakönyv által megszabott háromszög-szerkesztés vulgáris hangsúlyozásának tűnik, anélkül, hogy a bot végén lévő gömb és a szárny között funkcionális összefüggés lenne. A két kéz metszéspontjánál ábrázolt sceptrum már csak azért sem lehet a „drapéria" merevítője, mivel ha97