Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Régészet - Tóth István: Az Iseum szobrászati díszítéséhez

2. Ikonográfiái kérdések Kádár véleményével szemben azonban nem tekinthetjük megnyugtatóan megoldottnak a re­lief-töredék ikonográfiái és vallástörténeti értelmezését. Erre elsőrenden az ad okot, hogy a Jup­piter Dolichenus-kultusz emlékeinek köréből mindmáig nem ismerünk egyetlen olyan példát sem, amely a jelenet egészéhez, akár annak valamely lényeges részletéhez akár csak megközelítő értékű analógiát szolgáltatna. ' ' A kömlődi háromszög fent idézett jelenete ebből a szempontból aligha jöhet számításba, tekintve, hogy ott az isten alakja nem a kísérők által hordozott balda­chin alatt, hanem egy oszlopokon nyugvó stilizált aediculában tűnik fel : az aedicula ábrázolások szokásos tartozékával, az istenszobor mellett elhelyezett oltárral egyetemben. 12 Igen lényeges mozzanat továbbá az, hogy az alak magas, csúcsos süvege határozottan különbözik a Juppiter Dolichenus ábrázolásában konvencionális frígiai sapkától. 13 Mindezeken túlmenően pedig az emléken egyetlen olyan attribútumot (pl. villámcsomót, kettős baltát, sast) sem találunk, amely­nek alapján azt az ismert és megszokott Dolíchenus-ábrázolások bármelyikével kapcsolatba hozhatnánk. Vonatkozik ez a megállapítás a figura ruházatára is, mert Juppiter Dolichenus min­dig szabályos katonai viseletben jelenik meg, nem pedig úgy mint ez a figura, ahol a ruházat ka­tonai részletei szöges ellentétben állnak az alak fején látható magas süveggel, amely semmiképp sem fogható fel sisak ábrázolásának. 14 De idegen a katonai viselettől a saru vagy lábrész hiánya is, amely a páncélos Dolichenus ábrázolásoknak is megszokott tartozéka. E különbségek együt­tesen — de önmagukban véve is ! — elegendő alapot teremtenek arra, hogy az itt megjelenő ala­kot kizárjuk a Dolichenus-kultusszal kapcsolatba hozható ábrázolások köréből. Az emlék értelmezésének szükségképpen a megmaradt alak ábrázolásából kell kiindulnia. Támpontul a ruházat fent jelzett belső ellentmondása: a katonai páncél és az attól idegen csúcsos süveg ellentéte kínálkozik. További ellentmondást jelent az alak jobb kezében tartott gömbös vé­gű rövid bot feltűnése, tekintve, hogy egy katona, vagy katonai külsejű istenség kezébe csakis fegyver illik attribútumként. Az itt látható tárgy rendeltetése pedig akármi volt is, annyi bizo­nyos, hogy fegyvernek nem tekinthető. (Éppúgy, ahogy nem tekinthető Juppiter-i, vagy Juppiter Dolichenus-i attribútumnak.) E két ellentmondás legfontosabb, lényegi vonásának az tűnik, hogy ábrázolásuk tudatosan történt ilyen formában, azaz a ruházati részletek között eleve illogikus volt a kapcsolat. Ennek megfelelően csak egyetlen következtetésre juthatunk : az értelmezés kulcsa éppen ezekben az el­lentmondásokban rejlik, az ábrázolt jelenet lényegét éppen a részletek látszólag logikátlan kap­csolódása fejezi ki. Ahhoz, hogy az ellentmondások feloldásához eljussunk, szemügyre kell ven­nünk a jelenet egészének valószínű tartalmát, a relief kiegészítésének lehetőségeit. Az emlék értelmezésére történt eddigi kísérletek ütközési pontja a relief hátterében látható szárny (ill. drapéria) és a jobb oldali, letörött alak lehetséges kapcsolata volt. Úgy vélem, ebben a kérdésben Paulovics István és Erdélyi Gizella véleménye 15 fogadható el : a hátteret kétségtelenül a hiányzó alak nagy, kiterjesztett szárnya foglalja el. Maionica és Schneider tévedése alkalmasint úgy magyarázható, hogy ők az emlék leírásában, saját jegyzeteiken kívül Schönvisner illusztráci­óira támaszkodtak. 16 Márpedig a Schönvisnernél közölt metszet (2. kép) nem tartozik a könyv légsikerültebb illusztrációi közé : a kérdéses részletnél, az árnyékolás megtévesztő volta miatt, valóban inkább drapériára lehetne gondolni. Ezzel szemben a relief hátterében látható tárgy határozottan nélkülözi egy drapéria minden anyagszerűségét : hosszanti irányban tagolt, feszes lemezekből álló szárny ábrázolásának tűnik, ívelése is erre vall, a hiányzó részletek kiszerkesztése esetén 17 pedig pontosan a jobb oldali, letö­rött alak vállához csatlakozik (5. kép). A megmaradt figura jobb kezében lévő gömbös végű bot és a szárny végének érintkezése minden bizonnyal egyszerű kompozíciós okokkal magyarázha­tó: a mintakönyv által megszabott háromszög-szerkesztés vulgáris hangsúlyozásának tűnik, anélkül, hogy a bot végén lévő gömb és a szárny között funkcionális összefüggés lenne. A két kéz metszéspontjánál ábrázolt sceptrum már csak azért sem lehet a „drapéria" merevítője, mivel ha­97

Next

/
Thumbnails
Contents