Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Szövényi István: A kőszegi kálvária templom története

2. kép. A Kálvária templom a Szultán tetőről nézve 2. Die Kalvarienkirche vom Sultanenhügel her hordozta végig tekintetét a nagy becsben tartott és jól gondozott szőlőkön, itt állították fel a múlt században a jégverés elhárítására a veszélyt jelző viharágyúkat. A Kálvária-hegy elnevezést 1686 óta használják, mikor a jezsuiták a mai templom helyén a Golgota mintájára egyszerű fakeresztet állítottak. Ennek szomszédságában Lada György tekintélyes városi polgár feleségével, Soós Annával 1715-ben Szent Donátnak, a szőlők védőszentjének tiszteletére a ma is álló kis kápolnácskát építtette, s ezt zarándokhelyül a következő évben fel is szentelték. Mivel a Kálvária fakeresztje idők folyamán tönkrement, 1726-ban a hivők támogatásával Losy Lipót jezsuita a fakereszt helyén a felfeszített Krisztus szobrával ékes kőkeresztet, a tetőre vezető meredek hegyi úton pedig arányos távolságban 8 kisebb fakeresztet állíttatott a szenvedést ábrázoló festményekkel.

1 Az idillikus környezetben épült Kálvária templomhoz széles kőlépcső vezet fel, támfalán soproni műhelyben készült 4 kőszobor áll. Az észak-déli tájolású, kerek apszisú templom homlokzatának hármas toronyegyüttesét voluták kapcsolják össze. Az eredeti két hengeres oldaltorony sisakja fazsindely borítású, míg a múlt századi tűzvész után épített, kimagasló négyzetes középső tornyot rézlemezzel borított hagymasisak fedi. A főhomlokzatot két szögletes kapu, félkörös záródású ablakok és három feszület tagolja. Mindhárom kereszt fafaragású alakja művészi faszobrász munka. Krisztus keresztjének lábánál a fájdalmas Anya, Magdolna és János megújított gipszszobra a Golgota jelenetét mintázza. A homlokzatot körfal övezi, ide temették a hagyomány szerint a Kálvária első remetéjét, Welsz Henrikéi. A kőfallal kerített remetelak a templom nyugati oldalához épült. A templomnak — az akkori szójárás szerint „Urunk koporsójának" — építése az 1712-ben dühöngő pestisjárvány idején tett fogadalomból 1729-ben kezdődött meg. Az építkezés költségeihez Pálfy Miklós nádor, Kőszeg város és gazdag polgárai is hozzájárultak. Az épület alapkövét Stefaits Mihály plébános és Benők Sámuel városbíró vezetésével a Kálvária-hegyre vonult so258