Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Söptei István: Sárvár mezőváros tanácsának tevékenysége 1845–1846. évben

A mezővárosi tanács munkáját segítették a mezőváros alkalmazásában álló városszolgák. A végrehajtó munkában segédkezett a városi hadnagy (Gábriel János), a hajdú (Lumpier György), és 4 tizedes (a végzési napló ezen időszakban két nevet említ : Kelemen Ferenc és Pap József).

I9 Az ő felfogadásukról, javadalmazásukról is a tanács döntött. A városi hadnagy például a pénzbeli fizetség mellett „hadnagysági" részt kapott. A város károsodás (árvíz) esetén is kárpótolta a hadnagyot.

20 Ugyancsak a tanács alkalmazta a polgárok gazdálkodását, javainak védelmét biztosító erdőés mezőőröket, ökörpásztort és csordást, és a tanács határozta meg javadalmazásukat is. A tóthmezői pásztor, aki a bajti szegi rétek és fűzesek őrzésére fogadtatott fel, szolgálataiért 20 váltó forintot kapott. „... Rédecsi István és Jobbágyi István felfogattattak a belső mezőre mezőpásztornak, kiknek fizetése lészen minden egy hold bevetett földről egy kéve gabona, egy hold krumplitól, kukoricától és répa földről 9 krajcár váltó, meg is a káposzta őrzéstől 3 krajcár és egy fej káposzta, bükkönytől egy hát rend, a vidéki birtokosoktól való földről egy holdról két kéve, mely ígért fizetésért tartoznak híven vigyázni, a történő károkat, ha urát nem tudják, magok megtéríteni tartoznak. A behajtott marháktól éjjel egy pártól nyargaló 24 krajcár, nappalitól 12 krajcár lészen fizetendő"

21 — olvashatjuk az egyik ügyiratban. A pásztorok fizetségének meghatározásakor egy érdekes momentumra figyelhetünk fel. A sárvári határban lévő idegen birtokosoktól az őrzési díj dupláját kérik. Nyilván ez is a mezővárosban élők privilégiumainak hangsúlyozását jelentette. Bár a végzési naplóban nem történik említés a képviselőtestületről, mégis itt kell szólnunk róla, hiszen a mezőváros közigazgatási szervezetéről csak így kaphatunk teljes képet. Ernecz Ignáctól, Sárvár első történetírójától tudjuk, hogy a mezőváros a tanács munkájának segítésére 32 tagú képviselőtestületet is választott.

22 A tanácsi ügyintézés sokrétűsége Már az eddig elmondottakhói is kitűnik, hogy Sárvár mezőváros tanácsa milyen sokrétű tevékenységet fejtett kiM tanács munkájáról alkotott képet szeretnénk teljessé tenni, amikor a végzési napló alapján kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk a mezővárosi tanács illetékességének körét, azt a szerteágazó feladatkört, amely jellemezte a reformkor Sárvárának mindennapi életét. A mezővárosba való beköltözéshez a tanács engedélye szükségeltetett. Az engedélyhez kötést egyrészt indokolta a mezővárosi lakosok jogainak védelme, másrészt a letelepedéskor fizetendő illetékek növelték a városi bevételeket. Jobbágy Sárvárra költözéséről egy esetben értesülünk. „... a zsirai helység mostani lakosa Tersli István jobbágy alázatosan jelenti, hogy mezővárosunkban lakását venni kívánná, bemutatván eddigi magaviseletéről szóló bizonyítványát, mely a megvizsgálás után megelégedésül szolgált, ezen könyörgőnek zsellérképi lakása oly móddal megengedtetik, hogy mint birtoktalan, semmi marhatartás néki meg nem engedtetik a városnak kivétel nélküli legeltetőjén".

23 Még a szomszédos Vármellékről sem volt egyszerű bejutni a mezővárosba. Egy beköltözni kívánótól megkövetelte a tanács a vármelléki elöljáróság és az uradalom által kiállított bizonyítványt. „Ezent nem teljesítené, ezen felvallásnak ereje ne légyen, szintén ily polgárosodás esetben ez mindenkitől megkívántatik."

24 — olvashatjuk a tanácsi határozatban. A vándor éveit letöltött mesterlegényeket is csak feltételesen engedték letelepedni, s a polgárság sorába véglegesen csak akkor iktatták őket, ha a mesterségében illetékes céhnél mesterdarabjukat elkészítették. A végzési naplóban több ízben találkozhatunk kereskedéssel foglalkozó zsidók letelepedési kérvényével. A mezővárosi tanács — úgy tűnik — szem előtt tartva a helység érdekeit, általában engedélyezte letelepedésüket, bár külön letelepedési illetéket és boltnyitási taxát fizettettek velük.

25 A mezővárosi tanács volt illetékes a telek-, ház- és földeladási ügyekben, építési engedélyek kiadásában. Fentebb már szóltunk a mezővárosba költözéskor történt házvásárlásokról, s ugyan242