Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Söptei István: Sárvár mezőváros tanácsának tevékenysége 1845–1846. évben

zőt, aki a közigazgatási munka adminisztratív részét bonyolította. Az adott időszakban e tisztséget Nemes Sándor látta el. A tanácsnokok, akik közül név szerint megemlíthetjük Rótt Ferencet, Kiss Alajost, Horváth István perceptort (adószedőt), Fejér Ádámot, Stieder Vitust, Pajtsis Miklóst, Dombai Józsefet (polgármesterhelyettest), Halasy Ádámot, Nyitray Györgyöt, döntöttek az egyes városi ügyekben, s panaszos ügyek esetén helyszíni szemlét tartottak. A tanács tagjai között megtalálhatóak voltak a helyi kézműipar és kereskedelem jómódú képviselői. Ernecz Zsigmond polgármester kötélgyártó iparos, Rótt Ferenc szakmáját illetően bábos mester volt. Stieder Vitus sorsjáték árusítással foglalkozott. '

2 A céhes mesterek jelenléte a mezővárosi tanácsban, mint majd később látni fogjuk, jelentősen befolyásolta a tanács intézkedéseit* céhügyekben. A végzési napló alapján megállapítható, hogy a mezővárosi tanács gyűléseit általában hetenként tartotta, bár gyakran előfordult a hetenkénti többszöri ülés is akár egymást követő napon, a panaszos ügyek sokaságától függően. Mint már említettük, a mezőváros tanácsát a polgárok gyűlése választotta. A választott tanács azonban hivatali ideje alatt többször is összehívhatta a polgárságot. A jelzett időszakban, 10 hónap alatt, városi gyűlésre öt alkalommal került sor. A végzési napló bejegyzései bizonyítják, hogy mindannyiszor közérdekű, az egész város közösségét érintő ügyben került sor a polgárság gyűlésére. A városi gyűlés döntött új tisztségviselő beállítása esetén. „Az 1845-ik évi szeptember hó 3-ik tartott tanácsülés alkalmával az egész közönséges városi közönség öszvö parancsoltatván, mely alkalommal azon tárgy vétetett föl, ami után Horváth István tanácsos úr és perceptor meghalálozott és a hivatal megürült, ennek betöltése elkerülhetetlen szükséges volna, azért jelen alkalommal az egész közönség által tett... szavazás után, mint legtöbb szavazatot nyerve Fejér Ádám tanácsos úr közakarattal perceptor úrnak megválasztatott."

,3 Ugyanezen városi gyűlésen döntöttek a mezőváros tulajdonában lévő kanászház újjáépítéséről, amelynek költségei (kő- és cserépvásárlás) a városi kasszát terhelték.

14 A városi gyűlés volt illetékes végső fokon határozni városszépítést, városrendezési ügyekben is. A tanács a mezőváros egyik polgárának közterület megvásárlásának engedélyezésével lehetővé tette, hogy az úgynevezett Kovács utca sarkán emeletes házat építhessen. Az ott lakók ez ellen panasszal éltek a bejárás akadályoztatása, illetve tűzveszélyesség miatt. Á városi közgyűlés a következőképpen döntött : „... a városi tanács által átengedett kis fundus addig nem terjed, sőt azon cövek továbbra is helyén maradhatna ; mind ezen cáfolati okokra nem tartja a városi közönség a panaszkodók sérelme orvoslását helyesnek, sőt inkább nehezen veszi a város díszének, úgy az építőnek... általok lévő hátráltatását... " '

5 Az 1845. október 31-én tartott városi gyűlés az adóhátralékok befizetéséről, valamint a városi országutak megjavításáról hozott határozatot : „... a városi közönség. .. ezen rendszabályt rendelte, hogy az egész útvonal felméressék és házszám szerint ... kiosztassék, a felosztás után, azaz 3-ik novembertől fogva egész 8-ik novemberig minden polgárnak a reá kimért út megcsinálása kötelességül tétetik... " '

6 A polgárok gyűlése tett javaslatot a sárvári uradalomnak birtokcserére, illetőleg a régi jogok alapján biztosított örökös rétek cseréjére is. „Midőn ezen egyesség a Tettes (tekintetes) uradalom és város között megtörtént, azon alkalommal több pontok peres útra fennhagyatnak, mind egyik azok közül az caducitás, mint a fentebbi kicserélendő földeknek s réteknek nagyobb része szállottak a Tettes uradalomra, erre nézvést teljes tisztelettel nyilatkozik a város, hogy peres úttól elállani kész, ha a Tettes uradalom a városban lévő házaira esendő minden haszonvételeitől, mely azon házaihoz követelne, örökre eláll."

17 A fentieken túl a városi polgárok döntöttek a városi bevételeket növelő javak bérbeadása, illetve eladása esetében is. így a végzési naplóban szó esik a 4 hónapi italmérési jog árendába adásáról, a Farkas erdőn termő gubacs eladásáról, valamint az osztályos dűlőben lévő vadgyümölcs értékesítéséről. '

8 241