Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Néprajz - Bárdosi János: Chernel István fertői és hansági kutatásai

év őszén oly sok viszontagság után végre egybekelhetett. Esküvőjüket 1890 október 7-én tartották. Chernél a következő év decemberében 3—4 napra ismét ellátogatott a Fertő vidékére; Hegykőre, Eszterházára és Fertőszentmiklósra. Az alábbi levelet Hegykőről írta feleségének. Hegykő 1891 decz. 9 én. Édes Grebikém! En szerencsésen megérkeztem s már útközben borzasztó sok ludat láttam. Jó hogy Katona nem jött el, mert Kotsis napája és sógora vannak itt. Tegnap még délelőtt kimentünk a Fertőhöz a mely óriásit apadt ugy hogy tartós szárazság esetén valószinüleg teljesen kifog száradni. Környéke teljesen kihalt s egy állatot se mert a ludak vetéseken lakmároznak. Délután egyet sétáltunk, fotografáltunk, este lesen voltam de nem jött közelre egy sem bár elég sok húzott. Ma reggel megint a Fertőhöz megyünk, délután pedig Drechkeréket látogatjuk meg Esterházán. Holnap vadászat Fertő-Szent-Miklóson s ha lehet pénteken este vagy szombaton jövök meg. .. . .. Ma gyönyörű ragyogó nap van bár lehetnél itt a nagy rónaságon velem a Fertő partján. .. A kocsi éppen előjárt azért végeznem kell e firkát. Isten veled édes kis angyalom ezerszer csókol és melegen ölel hü férjed és szerető Pistád. "

70 Chernél a Fertő és a Hanság területén még a további évek során is eltöltött néhány napot madártani megfigyelések, gyűjtések, vadászatok céljából. Minderről az általa rendszeresen vezetett „Vadásznapló" és „Ornitológiai lőjegyzék" adatai tanúskodnak. Ezekből megtudhatjuk, hogy 1892 május 19—22 között; Pomogy, Eszterháza, Öreg egér, Kapuvári egererdő, Földszigeti hány, Csornai hanyság és a Barbacsi tó, 1893 május 14—17 között a Csikós egér, Kapuvári egererdő, Fövenyes, Lobler tó és a Földszigeti hanyság, 1897 szeptember 22—25 között Hegykő, Röjtök és az Öreg egér területén járt.

71 Az utóbbiról a következőket rögzítette vadásznaplójában: „Szept. 22-én Hegykőre utaztam Kotsis Gyulához gróf Széchenyi Béla ispánjához. A Fertőtjártam, majd az „Öreg egér" erdőben szarvasokra cserkészek, Röjtökön a nagy erdőben szintén s itt egy őzbakot lapoczkán lövök golyóval, szépen belopva őkelmét 30 lépésnyire. Rengeteg fogoly mindenfelé és nyúl azonképpen. A Fertőn annyi a lud és récze, hogy igazán 100.000-re gondol az ember; Gojzer is sok."

72 1900 szeptember 17-én az Öreg egererdőn, december 1-én Hegykőn, dec. 12-én Fertőszentmiklóson, 1901 november 11-én a Kapuvári egererdőn cserkészett, december 28-án pedig a süttöri hanyságban szarvasvadászaton vett részt ; „... láttam vagy 40 db-ot, de nem lőttem" írja naplójában.

73 Befejezésként még egy ide vonatkozó adatra szeretnénk utalni. A Magyar Nyelv 1914. évfolyamában Chernél megemlíti, hogy a Fertő és a Hanság, de különösen a Velencei tó vidékét tüzetesen ismeri, ahova évtizedeken keresztül gyakran ellátogatott, majd így folytatja : „... mindenkor feljegyezgettem a halászok ajkáról hallott s a madártanba vágó népies kifejezéseket. Ám azóta, hogy először kutattam e vidékeken, najgyot fordult a világ, az öreg, törzsökös halászság kiveszett s a helyükbe lépett ifjú nemzedék már csak olyan »vasárnapi halász« inkább ; modern ruhában, modern nyelvet beszél. Az öregek eredetisége, zamatos szókincse nagyrészt elveszett."

74 Úgy érezzük, hogy az itt bemutatott anyag alapján a címben jelzett területre vonatkozó természettudományi, néprajzi és népnyelvi ismereteink bővítésén túlmenően, Chernél István munkásságát, életrajzi adatait is kiegészíthettük, gazdagíthattuk. 201