Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Régészet - Herényi István: Herény

A személynevek, nevezetesen a nemzetségnév, a családnév utánképzett nevek. A helynevekről vették eredetüket. A szűkebb értelemben vett személynevek, mint a Heren, Herin, Herénk és Herena egy tőről fakadnak eredet szempontjából a helynevekkel, vagy földrajzi nevekkel. A szóvégi „k" és „a" mindegyik személynévnél, amint azt már fentebb is említettük, kicsinyítőképző. Ennek kapcsán méltán merül fel az a kérdés, hogy a Heren személynév-e, törzstöredéknév-e, vagy törzstöredéknévből alakult személynév-e. Erről a következőkben szólunk. Herény nevünknek több etimológiai megfejtése ismert. A szláv hrenből magyarázzák Kiss, Kniezsa, Kubinyi, Moór. Ez az etimológia hibátlan. A szlávból való származtatás nyelvi síkon lehetséges.

86 A török „ere" szóból is megkísérelték a Herény nevet magyarázni. A törökben azonban nem volt „h", s így a magyarban sem keletkezhetett „h". A szó végső soron legfeljebb „erén" lehetett volna.

87 A finn-ugor here szóból is hibátlanul levezethető Heren szavunk.

88 Kétséges, hogy a Muktebir-billah kalifanév mintájára a Harun al Rasid nevéből a Heren név levezethető-e. Miután a sémi nyelvekben a mássalhangzók (esetünkben a h, r, n) a dominálok, végleg nem zárható ki ez a lehetőség sem. Külön figyelmet érdemelne az Anonymusnál olvasható Heten (Billával kapcsolatban). Olvasata esetleg megengedné a Heren változatot is. (elírás?) Iráni, közelebbről alán etimológiára Herényi mutatott rá — Harmattá és Kubinyi sem tartották ezt a magyarázatot kizártnak.

40 A xärän szó az oszétben „étkezőhelyet, étkezdét, éttermet, evőeszközt" jelent. A xären „enni" ige származéka. (Eredetileg „kvar", „kar", „har".) Van az oszétben egy másik „xärän" szó is, melynek jelentése „sós forrás, szikes talaj, szikes föld." A szó első jelentésében (evő) rokonnak látszik az Árpádoknál megtalálható „Fa/ics" és „Ézelő" személynevekkel. (Ez végső soron evőt, élőt, embert is jelenthet.) Végső, összefoglaló következtetéseinket az alábbiakban kívánjuk feltárni. A topográfiai adatokból kell kiindulnunk. Herény falvak és ezzel a névvel összefüggő egyéb helyek az ország peremén, a gyepün, az őrszolgálat (szolgálat) szempontjából frekventált helyeken, őrfalvak közelében, csatlakozott népek falvai mellett voltak. Tehát a Herény falvak lakói is a csatlakozott népek fiaiból kerültek ki. Kizártnak tartjuk a Herénynek személynévként való felfogását, mert egyetlen olyan személynevünk sincs, mely helynevekben ilyen számban és ilyen szórtságban (a gyepűn) jelentkeznék. A személynevek tehát Herény esetében törzstöredéknévből származnak. Ha pedig a Herény falvak lakói a honfoglalókkal bejövő nyolc törzshöz csatlakozott törzstöredékek voltak, akkor eredetük az etimológia segítségével nagy valószínűséggel — a kizárásos módszer alkalmazásával — megállapítható. A szláv, s az ezen alapuló német etimológia elvethető, mert a honfoglaláskor a leigázott szláv és német szolgákat őrszolgálatra, gyepűőrzésre nem alkalmazták. Alapítjuk ezt állításunkat arra, hogy még a XIII. század őrnevei között is alig találunk szlávot, vagy németet. (Mennyivel inkább így volt az őrség helyzete 300 évvel előbb.

91 A határvédelemre, gyepűre utaló szláv elnevezések, mint pl. strázsa, oszeka, bogyoszló stb. a környező szláv lakosságnak a csatlakozott népek őrségeire vonatkozó elnevezései lehettek. Esetleg a XIII. századtól kezdve szláv őrhelyek is elképzelhetők, amint azt a magyar környezetben lévő Tótőr jelezni látszik.

42 A török etimológia, mint eredetileg helytelen etimológia önmagától elesik. A finn-ugor etimológia nyelvészetileg lényegében elfogadható lenne. Tudjuk azonban, hogy a nyolc honfoglaló törzsből csak éppen a Nyék volt határvédő, mely letelepedéskor szintén az ország peremén helyezkedett el. Semmi jel nem mutat arra, hogy a Herény a Nyék törzsnek valamelyik nemzetsége lett volna. 168