Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Természettudomány - Uherkovich Gábor. Adatok a Zala folyó limnológiájához
vagy alacsony trofitasi szintű vizekre jellemző, szélesebb elterjedésű limnikus fajok mellett itt a savanyú, tőzegmohos lápi, illetve montán befolyásra utaló fajok is nagyobb számmal voltak fellelhetők (Eunotia lunaris, Frustulia rhomboïdes, Pinnularia braunil, Tabellarla flocculosa, Closterlum strlolatum, Euastrum verrucosum, Sphaerozosma granulátum, Staurodesmus dejectus). A néhány éve létesített, szép környezetű tónak üdülővízként való hasznosítása nyilván fokozódni fog, ami trofitasi szintjének időszakos emelkedéséhez vezethet. Ezt az érdekes, savanyú vizű tavat mind általános limnológiai szempontból, mind vízminősége alakulása szempontjából hasznos szemmel tartani. 2. a) A Zala Őriszentpéternél {121 ,\ fkm) 1975. X. 28-án. A vízmintában (fitoszesztonban) jelentős egyedszámmal jelenlévő Nitzschia palea, valamint egyes vízigomba szervezetek (Tetrachaetum elegáns, Geniculospora intermedia) jelzik, hogy az itt még csak patakocska méretű vízfolyás felső szakaszi jellege ellenére is szerves szennyezésekkel meglehetősen terhelt. Ez különben az 0 2-fogyasztás adataiból is (1. fenti vízkémiai táblázatunkat) kitűnik. 2. b) A Zala Andráshidánál 1975. X. 28-án. Ez a mintavételi hely Zalaegerszeg fölött van, az algológiai és vízkémiai összkép alapján ennél a hossz-szelvényvizsgálatnál itt volt a legjobb vízminőség észlelhető. A Synura uvella viszonylagos dominanciája mellett szubdominánsan a következő kovamoszatok vannak az inkább rheon-jellegű fitoszesztonban jelen : Cymatopleura solea, Melosira variáns, Surirella robusta, S. tenera. A Nitzschia palea mennyisége háttérbe szorul az előző mintához képest. 2. c) A Zala Alibánfánál 1975. X. 28-án. Ez a mintavételi hely Zalaegerszeg alatt van. Zalaegerszegen különösen a húskombinát terheli masszív módon szerves anyagokkal a Zalát (úszkáló béldarabok, zsiger-, zsiradékcafatok stb.). A terhelés hatása természetesen az alibánfai vízmintákban is megmutatkozik. A vízkémiai mutatók mellett (az 0 2-fogyasztás megemelkedése) a hidrobiológiái összkép is nyugtalanító: Cladothrix dichotoma, Zoogloea ramigera, Nitzshiapalea dominanciája a fitoszesztonban. Megengedhetetlen, hogy a Balaton legfőbb víztáplálója folyása során bárhol is ilyen szennyezési inzultusnak legyen kitéve. 2. d) A Zala Zalaapátiban (23,7 fkm) 1975. X. 29-én. Nitzschia acicularis dominanciája, Nitzschia palea, Melosira granulata var. angustissima, M. islandica ssp. helvetica, Asterionella/ormosa és Dinobryon divergens szubdominanciája jelzi, hogy a fitoszesztonban az előző mintákkal szemben a planktonikus elemek fokozatosan az előtérbe lépnek és egyben azt is, hogy itt egy a-b-mezoszaprób jellegű szakaszról van szó. 2. e) A Zala Balatonhídvégnél (10,9 fkm) 1975. X. 29-én. Rheoplankton jellegű fitoszeszton, bizonyos fokig közelít a tipikus plankton jellegű fitoszesztonhoz. Viszonylagos dominanciát a Melosira islandica ssp. helvetica fejlesztett ki. 2. f) A Zala a torkolati ideiglenes mérőszelvénynél 1975. X. 29-én. Igen gazdag népességű, plankton jellegű fitoszeszton a Melosira granulata var. angustissima és Synura uvella dominanciájával, az Asterionella formosa és Microcystis aeruginosa szubdominanciájával. Az alganépesség megnövekedése az előzetesen a Zalába ömlő vizekre, főleg a Zala—Somogyi-határárok által szállított algatömegre vezethető vissza (1. lentebb). 3. Kis-Balaton, Zala—Somogyi-határárok 1975. X. 29-én. Igen gazdag népességű, plankton jellegű fitoszeszton Melosira granulata var. angustissima és Microcystis aeruginosa dominanciájával, Pediastrum boryanum, Aphanizomenon flos-aquae és Asterionella formosa szubdominanciájával. Fajokban gazdag, magas trofitasi szintre utaló együttes. A minta nagy 0 2-fogyasztása a gazdag fitoplanktonra vezethető vissza elsősorban. A Vadasa-tóban, a Zala hossz-szelvényének 6 mintájában és a Zala—Somogyi-határárokban az 1975. X. 28—29-i vízmintákból meghatározott mikrofitonokat (algákat, vízigomba és ví'zibaktérium szervezeteket) a mellékelt táblázatban foglaltam össze. A táblázatban az egyszerű, kisebb egyedszámú előfordulásokat a + jel, a nagyobb egyedszámúakat a + + jel tünteti fel. A szervezetek meghatározásához az irodalmunkban UHERKOVICH 1976 alatt hivatkozott munkában felsorolt határozókat használtam. 56