Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Helytörténet - Katona Imre: Újabb adatok a habánok Vas megyei szerepléséhez

arra mutatnak, hogy Kőszegen is éltek habánok a XVII. század második felében, konkrét adataink híján ezt ma teljes biztonsággal nem állíthatjuk. A megye másik olyan települése, ahol a habánok megfordultak, Sárváron volt. Tudjuk, hogy a Nádasdyak sárvári uradalmában már a XVI. század 40-es éveiben találkozhatunk anabaptistákkal. Ezek a Nádasdyak pártfogása alatt dolgoztak a lékai uradalomban ugyanúgy, mint a sárváriban. Nádasdy tisztjeit is izgatta e szorgalmas iparűzők kiléte, szokásaik. Különleges viseletük, fekete vagy sötétszürke ruhájuk miatt forrásainkban „kalugyer"-ként szerepelnek. Ácsok, kádárok, asztalosok, molnárok, hályhacsinálók, üvegesek vannak köztük.

39 Ez az ún. „első csoport" csak 1562-ig tartózkodott Nyugat-Magyarországon. Úgylátszik az 1562-ben a család élére kerülő Nádasdy Ferenc, a híres Fekete Bég, már nem vállalta a különben szorgalmas, de a törvények által üldözött anabaptisták támogatását és feltehetően elűzte őket birtokairól. A XVII. században vidékünkön szereplő anabaptisták és az ún. „első csoport" között nincsen semmilyen összefüggés. Míg azok — a XVI. századiak — közvetlenül Ausztria felől szivárogtak be Magyarországra, a XVII. századiak Morvaországból és a Felvidékről vándoroltak hozzánk. A Batthyány-birtokok anabaptistái 1622—23-ban jöttek közvetlenül Morvaországból, azok az anabaptisták viszont, akiket Sárváron találhatunk a XVII. században, a Nádasdyak csejtei birtokáról vagy az Esterházyaktól kerültek hozzánk. Például Nádasdy Ferenc országbíró sárvári udvarában 1644-ben találkozhatunk anabaptistákkal, 1649-ben pedig az Erdődyeknél. Az Esterházyak közül Pál, a későbbi nádor és herceg 1660 körül az anabaptisták kiűzetését javasolja. Esterházy László, Miklós nádor fia — aki 1652-ben a vezekényi csatában elesett, — viszont lehetővé teszi birtokain az anabaptisták letelepedését és működését. Esterházy László, a legidősebb Esterházy-fivér, István váratlan halála miatt a majorátus várományosa. Míg apja, Miklós nádor a nyugat-magyarországi uradalmakat irányítja, ő a család semptei uradalmát vezeti. Nem tudunk arról, hogy az Esterházyak nyugat-magyarországi birtokain is éltek volna anabaptisták, a semptei uradalomban levő Farkashidán azonban már az 1620-as években jelentős anabaptista centrum alakult ki.. .

40 A nádor legidősebb fia 1641-ben hal meg, László pedig 1652-ben. Érthető, ha ettől kezdve — miután a birtok Pál személyében egykézbe összpontosul — az anabaptisták Nyugat-Magyarországon is megfordulnak. Tudjuk, hogy Nádasdy Ferencnek, Sárvár urának felesége: Julianna, Esterházy-lány, ezért Sárváron a XVII. század 40-es éveiben fel-feltűnő anabaptisták ugyanúgy lehettek farkashidiak, mint csejteiek. Nem tudjuk, hogy a sárvári anabaptisták között voltak-e fazekasok. Az 1644-es adat csupán azt bizonyítja, hogy az itt dolgozó habán foglalkozása tetőfedő volt.

41 Valószínűleg a váron dolgozott, ezért a munkájáért 2 forintot kapott. Egy másik, ugyancsak a Nádasdy-levéltárból előkerült adat szerint a tetőfedő hosszabb ideig dolgozott Sárváron, mert a Nádasdy-számadások B-s kötetében neve többször felbukkan.

42 1645-ben a vár újkeresztény molnárjáról tudósítanak bennünket a források. A számadáskönyv szerint a várbeli újkeresztény molnár fizetése egy évre 30 forint, 20 köböl gabona, 1 ártány, hetente egy font hús, 15 kispint vaj, 1 köböl árpakása, 1 köböl köleskása, 1 köböl borsó, 1 köböl lencse, 20 libr. sajt és kvarta vaj volt.

43 1649-ben ismét szerepel anabaptista a sárvári vár személyzete közt.

44 Nem tudjuk azonban, hogy hosszú időn át itt élő esetleg letelepült habánokról van szó, vagy csak olyanokról, akik rövidebb ideig, esetleg egy-egy megbízatás teljesítéséig dolgoztak a váron. Mondanivalónk összegzéséül megállapíthatjuk, hogy a Batthyány-birtokon éltek hosszabb ideig anabaptisták. Kőszegi és sárvári szereplésük úgylátszik csak átmeneti volt, ezért forrásainkban nem, vagy csak elvétve szerepelnek. 252