Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Néprajz - Dömötör Sándor: A Hegyhát hajdani etnográfusa (Nagy József)

gében próbált utat törni a tudományos megismerés felé és ezzel lerakta a néprajztudomány alapjait. Nagy József státusjogai szerint az Osztrák—Magyar Monarchia liberális államszerkezetének önálló polgára, tudatában mindenki magyar, bár a magyar nyelven kívül tanítványainak horvát, szlovén, szlovák, zsidó anyanyelve is van. Nagy József mind a hegyháti magyarok, mind a felvidéki szlovákok, mind a bácskai bunyevácok közt zsidó származása és vallásos hagyományai tudatában is magyar állampolgárnak tartotta magát és sorstársait.

69 Azok is voltak. Mivel etnográfiai műveiben az etnikus specifikumot empirikus jelenségekben látta, pontosan leírta környezetét, a valóság sokszínű, ezerarcú képét, e kép jellegzetes és domináns vonalait, erőit. Látóköre a részletjelenségek megfigyelése ellenére sem szűkült a magyar provincializmus és nacionalizmus zárt kereteibe, de nem is húzódott vissza a zsidó etnikai tudat ódon és maradi relikviái közé. Egyszerre látta természeti és társadalmi környezete külső és belső jegyeit, de nem emelkedett ki a népi tudatból, az ész-értelem és a cselekvés dialektikus egységéből a társadalmi törekvések absztrakt eszmevilágába, ideológiájába. Nagy Józsefet, az etnográfus tanítót mindenütt elfeledték háromnegyed évszázad alatt, tanításai felszívódtak nemzedékek megváltozott tudatába, de művei megmaradtak. Sorainkkal azt szerettük volna elérni, hogy ezekről ne csupán a néprajztudósok tudjanak. Azt is szeretnénk, hogy jobban törődjünk a néphagyományok gyűjtésével, mint Nagy József polgárosodó kora. A szocializmus építésének gyakorlata azt mutatja, hogy valamilyen formában foglalkoznunk kell a nemzedékek egymásba kapcsolódását elősegítő néphagyományokkal, az empíria gyakorlatával. A születő közösségek szocialista társadalomban élő egyéneit is meg kell ismertetnünk az elmúlt korok mindennapjaival, hogy teljes értékű emberek lehessenek. A modern életmód is megköveteli a néphagyományok felhasználását a társadalmi tudat megjelenítésének tevékenységében, az új formák a hagyományok segítségével alakíthatnak ki új meg új változatokat, amelyek színesebbé, tartalmasabbá teszik a munkásosztály életmódját. Emiatt őrizzük kegyelettel Nagy József emlékét, aki hegyháti gyermekkora és szombathelyi tanulmányai mellett messzi tájak szegényembereinek kultúrájában is élte az emberi tudatot, azt a többletet, amely a haladást szolgálja. Köszönjük meg neki, hogy ezeket átmentette korunk számára, hogy a késői utódok is tanuljanak belőlük emberséget. így magasodunk mindnyájan a föld porából a csillagokig.

70 JEGYZETEK 1. Dömötör Sándor: A szombathelyi múzeum néprajzi kézirattára. Ethnographia (a következőkben: Ethn.) LXVIII (1957), 184. 2. Ethn. I (1890), 65. p. 303. sz. • 3. Ethn. II (1891), 81—85. 4. Ethn. II (1891), 130—133. 5. Nagy József: Regölés. (Vas megye körmendi járás: Hegyhát vidéke.) Ethn. II (1891), 398—400. 6. Ethn. II (1891), 88. 7. Életrajzi adatait 1. Szinnyei: Magyar írók. IV, 767—770., Magyar életrajzi lexikon I, 712—713. 8. Életrajzi adatait 1. Szinnyei: Magyar írók. II, 467—469., Gulyás Pál: Magyar írók. IV, 1233., Steier Lajos, szerk. : Czambel emlékkönyv. Bp. 1937. 176. 9. Árvamegyei Hírlap 1888. dec. 30. (I. évf. 3. sz.) és 1889. jan. 13. 10. N. J.: Felső-Árva vidékéről. Uo. 1889. jún. 2. 11. Uo. 1889. márc. 16., 23., ápr. 6. 12. Nagy József: A német nyelv kérdése a középiskolában. Uo. 1889. jan. 20. Uő : A magyar nyelv és az idegen ajkúak. Uo. 1890. jan. 12., 19. 13. Életrajzi adatait 1. Szinnyei : Magyar írók. X, 643—644. Az Árvamegyei Hírlapban megjelent cikkei : A Vágvölgy népéről. 1889. jan. 27., febr. 3. A mai világból, febr. 24. A remete, ápr. 7. Mikor ingyen utaztam, máj. 5. Rajec nymphája. jún. 9. Kirándulás Lietavára. 1890. máj. 11. 225