Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Pálóczi–Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása

IV. A FELTÁRT SÍROK ISMERTETÉSE Több mint öt évszázadig temető volt a templom körül. A templom a Szecsődi család temetkezési helyéül szolgált. A templomhajóban a kripta kiépítésével szűnt meg a temetkezés, kívül pedig 1756 és 1780 között, az 1780-i egyházlátogatási jegyzőkönyv ugyanis már a község végénél írja le a temetőt. Az ásatás során összesen 16 sírt tártunk fel, 27 egyén csontvázának maradványaival. Az utolsó periódus sírjait ásták legmélyebbre, s így a régebbi középkori sírok nagyrészt elpusztultak. A templomon kívül a II. szelvényben feltárt sírok: /. sír: nő. M : 1,80 m (a szentély külső lábazatától mérve). A koporsó tájolása: Ny—

К 256°. A váz H: 143 cm. A téglalap alakú deszkakoporsó tetődeszkájának behorpadt maradványai a csontvázon feküdtek ; H : 156 cm ; Sz : 36 cm ; Mag : 25 cm. A deszka vastasága : 1,2 cm. A koporsót a sarkoknál erősítették össze, összesen 16 szöggel. A lábvégnél 2 db patkó alakú koporsóva166