Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Régészet - Pálóczi–Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása
lusi emlékei is, melyek között időrendi sorrendet nehéz lenne felállítani. A nagymértékű egyezések nemcsak azonos műhelygyakorlatra utalnak, hanem arra is, hogy nagy időbeli különbség nem lehet a kérdéses emlékek között. A motívum elterjedtségére mutat többek között a velük egykorú, de más műhely jegyeit őrző sárkány a literi kapuzaton. 55 Ennek a nyugat-dunántúli művészi körnek a kialakulására kétféle magyarázat látszik valószínűnek. Ják központi szerepe megengedi azt a feltételezést, hogy a nagy építkezéseket végző II. műhelyben dolgoztak és tanultak azok a kőfaragók, akik a műhely Gyulafehérvárra távozása után a környéken működtek tovább, s így kerülhettek vissza ajaki munkák befejezéséhez. Ebben az esetben a magyarszecsődi, csempeszkopácsi, domonkosfai kapuzatok az 1240-es évekre keltezhetők. Másik kronológiai lehetőség, hogy a falusi faragványok a jaki körtemplom felépülésével egyidőben vagy közvetlen utána készültek, 1250—1260 táján, ha a Szent Jakab kápolna keltezése elfogadható. Szintén a jaki körhöz kapcsolják a magyarszecsődi kapuzatot az építészeti helyreállításkor, 1971-ben talált hurkos kövek, amelyek a kapu szegélydíszeinek bizonyultak. 56 A jaki főkapu legkülső ívén, a meander szegélydísz mellett láthatunk hurkolt szalagfonatot. A Jakon alkalmazott normán díszítőelemek ugyancsak szétterjedtek a környéken (Csempeszkopács, Őriszentpéter, Nagysitke stb.), tehát a II. periódus műhelyének hatásáról tanúskodnak. A magyarszecsődi kapu elkészülését a fentiek alapján 1242—1260 közé tehetjük. Maga az épület, a délnyugat-dunántúli csoportra jellemző stílusjegyeivel, kora gótikus elemeivel szintén erre az időszakra keltezhető. A Szecsődi család hagyományában fennmaradt 1234-es dátum a felszentelés évének elég valószínűtlen, legfeljebb az alapítás idejének fogadható el. A feltárás során több helyen is kerültek elő a kevert földrétegből olyan középkori téglák, amelyek kb. 1200 °C-on égtek át, a szilikátok máz-szerűen kicsapódtak rajtuk, a nagy hő miatt felpúposodtak. 57 Ezek vagy kemencében maradt, túlégetett darabok, vagy pedig másodszor is átégtek a templom esetleges leégésekor; deformálódásuk miatt használhatatlanokká váltak, ezért nem kerültek beépítésre. Átégett kavicsos agyagrögöket is találtunk, amelyeknek anyaga nyilván az altalajból származik, az alapozási árkokból. 58 Átégésükből szintén az épület leégésére következtethetünk. Ebben a kérdésben ugyan határozottan nem tudunk állást foglalni, de szükségesnek tartottuk ismertetni az adatokat. Egy esetleges leégés az építkezés közben ugyanis megmagyarázná a munka elhúzódását 1234-től a tatárjárás utánra. Ellentmond ennek az elképzelésnek, hogy a metszetekben sehol nem észleltünk égett réteget, s a falkutatás sem tudta szétbontani az épületet két román kori periódusra. A déli kapu megszüntetése véleményünk szerint a XVIII. századi tatarozás alkalmával történt. Ekkor végezték az első komolyabb átépítést a templomon : az ablakokat nagyobbra vésték, a szentélyen új ablakot vágtak és a két középkorit befalazták, kriptát építettek, új mellékoltárokat létesítettek stb. A kapu befalazása a szint emelkedése miatt is célszerűnek látszhatott ; a nyugati oldalon középen nyitott új bejárat jobban megfelelhetett a kor követelményeinek. C. Harrach E. a középkori részletek (kapu, karzat, fülkék) megszüntetését a protestánsok XVII. századi tevékenységének tulajdonítja. 59 Keltezése ellen még az alábbiak szólnak. A XVII. század végi kifestés (a szentélyben levő felirat évszámával befejezése 1696-ra tehető) központi témája az északi falon található, tehát a déli bejárattal szemben : két táblában a Tízparancsolat magyar nyelvű szövege (AZ ISTEN SZÓLA, EZEKET AZ IGÉKET MONDVÁN ... ) ; alatta, hozzá kapcsolt két L alakú táblában Jézusnak az ószövetségi törvényre vonatkozó szavai (NE VÉLLYÉTEC, HOGY JÖTTEM AZ TÖRVÉNYNEK ÉS A PROPHETÁKNAC ELTÖRLÉSÉRE: NEM JÖTTEM HOGY ELTÖRÖLLYEM HANEM HOGY BETÖLTSEM... ) ; a táblák fölött rombusz alakú keretben Aranyszájú Szent Jánostól latin nyelvű idézet ; legfölül napkorong EGO SVM LVX MVNDI felirattal (27. kép). 60 Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a déli falon csak egy, a nyugatin két kis tábla került elő, ami szintén a nyugati karzattal együtt fennálló déli oldalkarzat létezését bizonyítja, s azt, hogy egyedül az északi fal volt teljesen szabad. (Az 1698-i Visitatio Canonica a protestáns feliratokat, festést nem említi, 161
