Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Pálóczi–Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása

méretezettnek tűnik. A megoldást Bárány L. segítségével adhatjuk meg. Ő hívta fel figyelmünket arra, hogy 1698-ban két részes, ráccsal elválasztott fa kórust írtak le a templomban (Chorum ligneum in crates distinctum ac bimembrem). Indokoltnak látszik az a feltételezés, hogy a négyzetes alapozás oldalkarzat oszlopát tartotta. Az ilyen megoldás református templomokban gyakori, s így megmagyarázható lenne, hogyan kerültek XVII. századi bevésések (betűk, szavak) a déli falra, az ablakok alá, éppen a karzat magasságában. 6. Megállapíthattuk, hogy a XVIII. században épült kripta bejárati részének végső kialakítására a XIX. században került sor. 14. A D-i kapu az ásatás idején. 16. A D-i kapu belső küszöbköve. 14. Das Südtor während der Grabungen 16. Innere Schwelle des Südtors 7. A déli kapu eredeti járószintjét és alaprajzát szintén a régészeti ásatás hozta napvilágra. Nem találtuk nyomát előépítménynek, a kaput keretező nyeregtetős, tégla falkiugrás a falsíkból csak 22—25 cm-re kiálló sarokkövekre támaszkodott. Az L alakúra faragott sarokkövek benyúlnak a falszövetbe, a külső pálcakeret és az első béllet oszlopai is ezeken nyugodtak. A helyreállítás nem mutatja be a kopott felületű sarokköveket, de sajnos a műkő kiegészítés sem érzékelteti meglétüket (14, 25. kép). A kapu előtt az alapozás mintegy 40 cm-rel kiszélesedik, ennek felszínét különböző méretű, csaknem négyzetes, 6 cm vastag téglák fedték. Az alapozás mellett egy 123 x 65 x 20 cm-es kőlap feküdt ferdén a földben, kifelé lejtve. Ezt küszöbkőnek határozhatjuk meg, a nyílás belsejéből csúszott ki még a kapu használata idején, ugyanis helyére föld került, egy késői (XVII. századi?) építési réteg is fedte, s csak e fölött volt a kapu befalazása. Csak a külső béliéinél van elegendő hely a kő számára, a belső béllet már túl szűk, ezek szerint az alapozás kiszélesedésére feküdt rá eredetileg. Innen számítva a szemöldökkő magassága kb. 2 m lehetett (15, 17. kép). 149