Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Pálóczi–Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása

olvashatjuk: „Egyhazas-Szecsődnek templomát csak messziről az útról láttam, de a déli oldalon lévő keskeny, románkori ablakokon kívül, úgy láttam, mintha a szentély kerek apsissal bírna".

31 Vas megye monográfiájában XIII. századinak határozták meg az épületet.

32 A műemlékek jegyzékébe ezen említések alapján került be, Genthon István adott róla először szakszerű leírást, de érdemileg elsőként Dercsényi Dezső foglalkozott vele 1959-ben. A művészettörténeti megfigyeléseket az okleveles adatokkal összekapcsolva kijelölte a templom helyét román kori falusi építészetünkben.

33 Az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállítási tervei között 1959 óta szerepelt a magyarszecsődi r. k. plébániatemplom. 1969-ben elkezdődött a műszaki felmérés és a falkutatás, C. Harrach Erzsébet építészmérnök, a műemléki helyreállítás tervezőjének irányításával. Még az évben előkerült a déli oldalon a befalazott román kori bélletes kapu, amely művészi értékén túlmenően igen fontos építéstörténeti adat is : sárkányos oszlopfője alapján a jáki műhely köréhez kapcsolható, s a XIII. század második harmadára keltezhető. Az ásatás előtt, 1969—1970-ben folytatott falkutatás még az alábbi fontosabb eredményekkel szolgált. A hajó és a szentély körben lizénasorral tagolt fő falai középkoriak. A szentély keleti és déli oldalán egy-egy román kori résablak került elő. Megállapítást nyert, hogy a szentély eredetileg alacsonyabb volt, a régi tető hajlásszöge a keleti oromfalról leolvasható. A hajó déli ablakai jelenlegi formájukban ugyan nem román koriak, de ugyanitt voltak eredetileg is az ablakok, feltehetőleg a barokk korban vésték őket nagyobbakra. A hajó nyugati oromfalán a toronyban kon137