Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Természettudomány - Erdődy Ferenc: Adalékok a vépi kastély és park történetéhez

ság, illetve Cukorgyári Célgazdaság, mely a kezeléssel lett megbízva e részt drótsövény kerítéssel látta el és őröket alkalmazott. Ezzel megtörtént ugyan az első lépés, de ennél jelentősebb volt az intézményben való változás, mely 1962-ben következett be, midőn a pápai Mezőgazdasági Gépmunkásképző Iskola kapta meg a kastélyt, parkot és tartozékait. Nem lehet feladatom, hogy ezen cikk keretében írjam le a renoválás történetét, hisz erre egy hosszabb leírás és egy nálamnál szakértőbb toll hivatott, csak azt szeretném röviden elmondani, minthogy egy félig rombadőlt épületet és egy devasztált kertet vettek át, melyet mielőbb rendbe kellett hozni, azonnal megkezdték a helyreállítást és fáradtságot és költséget nem kímélve folyt a nagy munka három éven át, melyben az összes tényezők legjobb tudásukat és szorgalmukat adták bele. A munka egy jelentős részét Harsányi Lajos, az iskola fáradhatatlan igazgatója, az előadói karral, az iskola alkalmazottaival és tanulóival együtt társadalmi munkában végezték el. Természetesen a renoválás legnagyobb része a kastélyra esett, mely XVII—

XVIII. századi formájában alakult újjá (14. sz. kép), de kiterjedt a többi épületre és a kertre is. Itt először a romokat, facsonkokat, mindenütt elhatalmasodott bozótokat, bodzásokat kellett kiszedni és eltakarítani, majd új beszerzésekre és kiültetésekre került sor, melyre Papp József tanár, mint szakértő közreműködését nyerték meg. Az első három évben kiültetett fás növényeket egy külön jegyzékben közlöm. A kerti munkákat, megfelelő számú alkalmazott, élén Szalma János főkertésszel, napszámosok és kertészeti- gyakorlaton lévő tanulók végzik. A cirka 1 hektáros régi Alsókert, mint ilyen megszűnt és a parkhoz lett csatolva, helyette egy kertészet alakult Felsőmajorban, üvegházzal, ahol főleg a virágágyakba való virágpalántákat nevelik. A park területe a réginek cirka fele. Az ismét barokk formába visszavedlett kastély körül, mértanilag szabályos terek alakultak, pázsittal, utakkal, oszlopos tujákkal, virágágyakkal: 1967-ben a déli oldalon a szökőkutas parter is helyre lett állítva. A parkban a rongálások következtében főleg a tűlevelűek, a kényesebb exóták, a virágzó bokrok és cserjék nagyrésze pusztult el: a szilbetegség miatt pedig az összes szilek. Az új beszerzések, mint ahogy a jegyzékből látjuk, bőségesek és ha kiültetésük és felnevelésük sikerül, úgy szám szerint bizonyára pótolják a hiányokat. De ne felejtsük el, egy ilyen kert, színhelye egy sokrétű, nagy igényű, komplikált életnek, kiteljesülését és felvirágzását sok tényező összhangjának köszöni. Fontos, a megfelelő anyagi alapon kívül a szakértelem, a ráfordított idő és gond, áldozatos munka, de leginkább a természet iránti szeretet, mely keli, hogy mindenkit áthasson, aki valahogy is kapcsolatban van vele. Ha ez így lesz, akkor még generációk gyönyörködhetnek hazánk egyik legelső élőfa gyűjteményében, a vépi parkban. JEGYZETEK: 1. Szomb. Állami Levéltár. Fasc. 19. Nr. 954. Kiadva: Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. 2. Zsigmondkori Oklevéltár. II. köt. Nr. 6903 és Nr. 7242. 3. Dr. Werthner Mór: Az Ellerbach családról írott könyve. Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete. 61. old. Rupp: Magyarország helyrajzi története. I. 2. 571. 4. Hóman—Szekfű: Magyar Történet. III. 189. Elenchus Castrum Vörösvár Nr. 19. és Nr. 38., 39. Elenchus Castrum Monyorókerék. Nr. 46., 48—54. M. Mesic: Zivot Nikole Zrinjskoga. Zagreb 1866. 158. old. m