Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Természettudomány - Erdődy Ferenc: Adalékok a vépi kastély és park történetéhez

egyedülálló fa, vagy díszbokor. A keleti oldalon a sötét háttérrel szemben jól festett a mocsárciprus (Taxodium distichum) pastellzöldje a nyírfák fehér törzsével és a vérbükk sötétpirosságával. Odább pedig egy fényeszöldlevelű Sorbus torminalis nyitogatta ezüstösfehér virágait egy élénkpiros Crataegus punicea mellett. A nyugati oldalon egy nagy rétség terült el, a „Halastó" (11. sz. kép), melynek neve is elárulja, hogy valamikor milyen célt szolgált. Ez az egész park legnagyobb szabad területe: a távhatásök itt érvényesülhettek legjobban. Köröskörül magas lombfák vették körül: szilék, nyárfák, juharok, utóbbiak különböző fajtákban: Acer pseudoplatanus Leopoldi, A. platanoides, A. platanoides Schwedleri, A. rubrum Schlesingeri, a rétség közepén a park két legnagyobb platánja, odább egy nagy Quercus alba és mint későbbi kiültetés: egy Juglandacea kollekció. Nagy esőzések alkalmával a Borza patak e területet el szokta önteni. A Halastón kívül van a parknak egy ennél kisebb, de szintén szép és érdekes fákkal szegélyezett rétje, ún. „Nagy pulykarét". Ez a park déli oldalán fekszik a szombathelyi út mellett és nevét onnan kapta, hogy régente, az első világháborúig egy csapat vadpulyka tanyázott rajta. Itt is az őszi levélszineződés volt figyelemre méltó: a nagy Fraxinus americana-k pirosas levelei, a különböző amerikai csertölgyek érett barna és piros színével, a Liriodendron tulipifera és Juglans nigra élénk sárgájával párosult: az összhangot még kiegészítette a Taxodium distichum-ok és egy Taxodium ascendens lágy zöldje, mely csak később barnult meg és egy Thuja occidentalis Wareana sötétzöldje. Itt is van egy érdekes szaibdaltlevelű fa: Tilia platyphylla Laciniata. Ügy látszik az alapító kedvelte ezeket az apró, vagy fogazottlevelű kerti formákat,. 11. kép. Halastói rész. Szerző felvétele. Abb. 11. Detail des Fischteiches 92