Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Jelentés a Vas megyei Múzeumok 1971–1972. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Természettudományi osztály (Horváth Ernő)

számú műút É-i oldalában lévő kavicsbányában kora neolit (pattintott) kőeszközökre és azok nyersanyagának töredékeire bukkantam, melyeket a veszprémi Bakonyi Múzeum régészének átadtam. 28-án Bankovics Attila társaságában a Hárskúttól Ny-та eső területet jártuk be, ahol a mély vízmosásokban 15 db kovásodott fát, valamint 14 db, néhol még fás szerkezetű lignit mintát gyűjtöttünk, melyekből metszetek is készültek a Savaria Múzeum laboratóriumában. Az 1972-es év gyűjtőútjai és belső munkái során 716 db színes és fekete negatív, valamint 630 db színes és fekete diapozitív felvétel készült. Ugyancsak lefényképeztük a Pannonhalmi Apátság Levéltárából kikölcsönzött Chernél Kálmán 5 köteites naplóját, valamint a szombathelyi Ali. Levélltánban őrzött Chernél István leveleinek néhány érdekesebb példányát. Ezek a reprodukciók, továbbá 32 db egyéb tudománytörténeti dokumentum gyarapította 1972-ben a természettudományi Adattárat. A szakkönyvtár 99 könyvtári egységgel gyarapodott. Tudományos feldolgozó munka: 1971-ben a legtöbb időt igénylő tudományos munka a debreceni Botanikai Vándorgyűlésre bejelentett és szeptember 16-án megtartott „Adatok a hazai felső-pliocén flóra fejlődéstörténetéhez." című előadás anyagának kidolgozása volt. Az előadás több mint tíz lelőhely anyagát fogta össze, s kivonata megjelent a Vándorgyűlés előadásait ismertető füzetben. A másik nagy munka a tárgyalt év folyamán beindított „A hazai ősnövény lelőhelyek topográfiája" című téma munkáinak elkezdése és peremlyukkártyás nyilvántartása kódjának elkészítése volt. Az átfogó jellegű előadás téma kidolgozása miatt a betervezett témák egy része nem nyert befejezést. Ehhez járult még az a nehézség is, hogy megfelelő raktári szekrények hiányában a feldolgozásra váró anyagok preparálására nem kerülhetett sor, mivel a kényes preparált anyagot nem tudtuk volna megfelelő védett helyre elhelyezni. Mindezek miatt több lelőhely anyagán (Megyaszó, Dozmat, Kislőd stb.) részlet munkák folytak, melyek során határozásokat, irodalom tanulmányozásokat és rész kiértékeléseket végeztünk. Hasonló munkák folytak a „Vas megye régészeti topográfiája" és a „Sárvár monográfiája" című munkák természettudományi fejezeteihez. Elkészült a „Vas megyei Természetvédelmi Napokról" szóló beszámoló a Vasi Szemle, továbbá a „Természettudományi Osztály 1966—70. évi jelentése a Vas megyei Múzeumok Értesítője részére. 1972-ben a nagymértékű raktár és tároló szekrények hiánya miatt a gyűjtőmunka is erősen visszafogott volt, mely viszont időben nagyobb teret engedett az olyan anyagok feldolgozásának, melyek a fenti problémákkal nem függőitek össze. Clusius Pannóniába érkezésének 400. évfordulója alkalmából az osztrák Clusius Komitee 1973-ban egy Clusius Festschriftet kívánt megjelentetni. E célból felkértek Clusius egyik érintett munkaterületének, a palaeobotanikával kapcsolatos tevékenységének az értékelésére. Clusius ugyanis XVI. sz,-i botanizáló útjai során, az akkor Vas megyéhez tartozó Gyepűfűzes közelében lévő Vashegyen kovásodott famaradványokat talált, melyeket „Lithoxylon" néven írt le, s melyeket a csertölgy, Quercus oerris-el azonosított. Ezzel a korai ősnövénytani irodalmi adattal, valamint későbbi követőivel foglalkozik a tanulmány „Clusius Lithoxylonja és lelőhelye a későbbi szakirodalomban" címmel. A munka a gyepűfűzesi ősnövény lelőhely szakirodalmi összefoglalását adja. A másik nagyobb lélegzetű munka dendroklimatológiai kérdésekkel foglalkozott. Három récens és egy prefosszilis fán végrehajtott mérések alapján 558