Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Helytörténet - Szövényi István: Régi kőszegi patikák

s a diplomával egy időben az ifjú „patikus, evang., írástudó" városi polgár lett.

43 A jezsuita patika mindössze három évtizedig működött. A városi protokollumban 1767-ben még találunk egy feljegyzést a gyógyszertár működéséről ; eszerint Salamon Sámuel kőszegi polgár halála után maradt adósságok felsorolásában szerepel: „Tisztelendő P. P. Jesuita Apatékában 12 Fb

,,/A A jezsuita rendet 1774-bein feloszlatták, a kőszegi rendház ingóságait elárverezték. Vas vármegye vioeisipánja értesíti a tanácsot, „hogy a most folyó Holnapnak 15-dik napján az eloszlott Keőszeghi Jesuita Uraiméknak Apothecája, és egyéb mobiliai az Feölséghes Királyi Comissáriusok által licitandó el adatni fognak, melyis publicáltassék.. ,"

45 Az árverésen a patika berendezését a morvaországi Svala Mátyás gyógyszerész 4000 Ft-ért vásárolta meg. Az esemény a város életében nagy hullámokat vert, ennek tulajdonítható, hogy a Helytartótanács jelentést kért, „hogy mi okra nézve Svala nevezetű Patikárius az itt való Patikának gondviselésére eresztetett holott nem examinatus (szakképzett). Ugyan ezen kegyes Intimatumra és az Testlisse super Examine suo (a vizsgájáról kiállított bizonyítvány) el fog küldetettni"

i6 A patika tulajdonosai ezután többször változtak, ezért a régi patikaedényeik és egyéb felszerelések csak résziben maradtak fenn. Ritka szép berendezése századunk elején felkeltette a műértők figyelmét. Bécsből is 'érdeklődtek utána. Utolsó tulajdonosa, Csacsinovits gyógyszerész a magyar műtárgyvédelemnek nagy szolgálatot tett, midőn 1910-ben a pátikát 10 ezer Koronáért eladta az Iparművészeti Múzeumnak. A régi Herpius-patáka jóval kedvezőbb körülmények közlött vészelte át az idők változásait. Táraasztalánál egymást követték a legutóbbi időkig a Küttelcsalád generációi. A patikaberendezés modernizálása ellenére a család sok értéket mentett át a mának, s ezzel megvetette alapját egyéb Vas megyei emlékekkel együtt a régi jezsuita patika helyén 1972-ben megnyílt „Gyógyszerésztörténeti kiállítás"-nak. A kezdetben jövedelmező patikusmesterség a kereskedelmi ágak differenciálódásával a XVIII. sz. harmadik negyedében már csak a saját gyógyszerkészítmények eladására szorítkozott. „Tilalmaztatik azért — rendelkezett 1777ben a városi tanács — az Apothecariussoknakis hogy az Orvosságokon kívül, semmi némő Fűszerszámokkal, Cavéval, Czukorral, Csukőládéval, és más ilylyesekkel, mellyek Professiojókhoz nem tartoznak kereskedni ne merészeilyenek .. /

l7 A gyáripar előretörése ezt a foglalkozási ágat is forradalmasította, mert a múlt század közepe óta a legtöbb gyógyszerkészítményt gyárilag állítják elő. Bár a gyógyszerészképzés is azóta nagy fejlődésen ment keresztül, mégis a primitív laboratóriumok lombikjai mellett sürgölődő régi patikusmesterekre úgy kell visszaemlékeznünk, hogy hivatásuk gyakorlásával — miként mai utódaik — azonos célt szolgáltak: a betegségek elleni küzdelmet s az emberi élet meghosszabbítását. 429