Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Helytörténet - Szövényi István: Kőszegi gombkötőmesterek és műhelyek a céh keletkezésétől megszűnéséig

SAVARIA 5—6. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1971—1972 KŐSZEGI GOMBKÖTÖMESTEREK ÉS -MŰHELYEK A CÉH KELETKEZÉSÉTŐL MEGSZŰNÉSÉIG SZÖVÉNYI ISTVÁN A kőszegi gombkötőcéh, miként előbbi közleményemben

1 a céh alakulásiá•sával kapcsolatos eddigi téves megállapításokat helyesbítve kifejtettem, 1642. december 22-én kapta Kőszeg sz. kir. város tanácsától a soprani céhtől nyert artikuluisait. A magyar céhnek számító gombkötők társasága kőszegi céhlevelét — szemben a soproni magyar oéhlevéllel — az akkor még Ausztriáiba bekebelezett Kőszeg hivatalos nyelvén, németül szerkesztetitek. A céh működését, az inasszegődtetést és felszabadítást, valamint a céh életében jelentős eseménynek számító mesteravaitást két eredeti jegyzőkönyv őrizte meg számunkra. Az értékes okmányok a várostörténeti kiállítás rendezése alkalmával 1963-ban a céhláda felnyitásakor kerültek napfényre. Az iriasszegődtetési és felszabadítási jegyzőkönyv

2 32,7x10 cm-Hes formátumú kézírásos könyv, arany nyomású barna papírral bevont táblájának gerincét és sarkait barna bőr szegélyezi. A néhány német feljegyzés kivételével magyar nyelven írt protokollum 1729—1671-ig tartalmazza a mester, az inas és a kezesek nevével a szegődtetés és felszabadítás időpontját. A helyenkénti áthúzás és törlés iaz inas idő előtti elbocsátását jelenti. A feljegyzésekből kiderüli, hogy a goimlblkötőmiester a tanulót 6 heti próbaidő után általában 3—4 évre fogadta fel. Mőfordiult azonban, hogy az inas 6 évre szegődött el a mesterhez, ilyenkor a társpoharat gazdája fizette meg helyette. Jóval előnyösebb helyzettlben voüítak a mesterek fiai, ezek másfél évi inaskodás után már felszabadultak. A szegődtető mester kötelezte magát, hogy minden évben „egy pár fehér ruhával és lábbelivel" látja el az inasiát, az inasévek leteltével pedig gondoskodik „szabaduló гипа"чго1. ^?fl, a kedvezményt később megvonták. 1741. január 9^én a mesterek határozata szerint „el végeződött köztünk az Nőmős Chében hogy az Inassoknak többül fehér ruháit nem adunk sem fejelést." A szerződés szerint az iinas tartozott magát felszabadítani, ami a társpohár költségén kívül 3 Fit taxa lerovásait jelentette a céhládába. A jegyzőkönyv 1800-tól kiegészül a oéhgyűlésekről késattlt részletes beszámolókkal. Az eddigi száraz adathalmaz ily módoat felfrissül a céh életére jellemző eseményeikkel. A tisztikar választásán kívül az ülések jegyzőkönyvéből értesülünk a mestervizsgára bocsátott legénynek kiszabott remeklésről és a bemutatott mesterdarabok tüzetes vizsgálatáról. A céhgyűlések komolyságát és hitelét emeli a városi tanács képviseletében megjelent céhbiztos. A protokollum utolsó lapjain a céh anyagi természetű ügyei, az atyamesterségért fizetett taxa feljegyzése található. 395