Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Dömötör Ákos: A ló tréfás életrajza

SAVARIA 5—6. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1971—1972 A LÓ TRÉFÁS ÉLETRAJZA DÖMÖTÖR ÁKOS Az ötvenes években, a hivatalos életrajzok beadásának és küldözgetésének idején Szombathelyen egy furcsa kézirat járt kézről kézre. Szatirikus hangja a túlhajtott bürokratizmust gúnyolta ki. Szívesen olvasgatták akkortájt baráti társaságokban ezt az ügyesen szerkesztett, jó tollú szerzőre valló kis írást, mert nem az új népi demokratikus rendszer ellen irányult, hanem az emberek általános jellembeli hibáit nyesegette a népi humor hatásos eszközeivel. Látszólag irodalmi gyökerű szöveg, amelyet Dömötör Sándor másolt 1954. május 16-án egy „vándorló", szakadozásig olvasott, gyűrött papírosról. Ismeretlen szerzője Gulliver a Nyihahák országában című munkájának emlékei nyomán figyelmet keltő sort írta a szöveg fölé. Érdemes teljes egészében megismerkedni ezzel a szatirikus hangvételű írással, hogy ezután részekre bontva és néhány párhuzammal ellátva rámutassunk szövegünk népköltészeti gyökereire. Gulliver a Nyihahák országában című munkájának emlékei nyomán Irányított curriculum vitae a Relsped Vállalathoz való felvétel tárgyában. Nevem: Nonius Csaba, születtem Réthegyesen 1941. június 3-án. Apám : néhai Nonius Laci, — anyám : Lipicai Osillag. Szegény igásló családból származom. Öseiim is mind dolgozó lovaik voltak, egy sem volt köztük parádés, verseny-, vagy törzskönyvezett ló. Mikor világra jöttem, szüleim a réthegyesi ménes gazdaságában dolgoztak látástól vakulásig. Nem tartoztak a hírhedt ménes tenyészállományába, hanem a gazdaságban végezitek nehéz fizikai munkát. Többen voltunk testvérek, és a nehéz megélhetés miatt nekem is korán dolgoznom kellett. Iskolába nem engedtek járni egyszerű származásom miatt, pedig ott helyben volt egy híres spanyol iskola. A rendes napi munkán kívül az intéző külön, ingyenes robotot is megkövetelt tőlem. A gyerekeit kellett a hátamon hordani esténként, mikor már úgy ki voltam merülve, mint egy ló, és nem volt jártányi erőm, hogy ledobjam őket. Az istállóban egészen emberi körülmények között tengődtünk. Húszan voltunk bezsúfolva egyetlen helyiségbe, és jászlainkhoz nem volt bevezetve a folyóvíz. Villanyvilágítás nem volt. Alomszalmát csak kéthetenként kaptunk. Emiatt gyakran elégedetlenkedtünk, és mikor apám egyszer felháborodásában megrúgta az intézőt, forradalmi magatartásáért elvitette a csődörökkel. Megtorlásul egy katonai bünitetőzásZlóaljhoz osztották be, és kivitték a frontra a fasiszta érdekek védelmére, ahol el is pusztult az éhezés, nélkülözés és hideg következtében. 325 !