Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Bárdosi János: Rovásfák mint perdöntő bizonyítékok

íratta és jegyeztette a tégla hordókkal a kiiszolgált téglák számát és mennyiségét pontossan fel? ... A hit alatt MhaUgatott tanúik csak azt vallották, hogy ők rovásra hordottak téglát, de rovásokat alperesnél soha se láttak, de igen is felperesinél, melly körülményt bírói figyelembe venni szabad nem volt azért, mivel felperes saját rovássára ki se írni, se olvasni nem tud annyit metszhetett, amenynyi csak neki tetszett — ellenben én annyi téglát kaptam ahány írásbeli utalványt kiszolgáltam, és kibocsájitottam, — megítélni tehát a pót hitet szabad nem volt..." A benyújtott fellebbezésre a felperesi ügyvéd az alábbi észrevételeket tette: „ .. .a T. Törvényszéknek bírái kötelessége: — „seourndum allegata et probata" — ítéletet hozni, — én pedig a ... hit alatt kihallgatott fuvarosok vallomása által begyőztem azt, hogy ezek, a még most is a T. Törvényszéknél létező rovások egyik felére, melly a téglavetőmnél miaradt, felmetzett 16 000 tégla menyiséget elhordották Hetyey Jásefmek újiból felépített házához, — és hogy ezen rovások másik felét Hetyey Jósefnek kézbesítették, ki is a szerint fizette ki az ezen tanúknak járó fuvarbért; — és éppen azért, hogy a kialkudott tégla árát még akkor sem fizette ki, midőn már a háza fel volt építve, és engemet kinszerített a keresetbe vett tégla árát peres úton követeim, mellyel mai napig is tartozik ... nem igaz, hogy tsak a kezemnél lévő, és eredetben felmutatott utalványokra hordatta téglát, hanem — mint ezt saját fuvarosai letett hitükkel is begyőzték, rovásokra is hordatott el téglát, és pedig 16 000 db-ot, mint ezt a T. Törvényszéknél lévő rovások engemet illető másik fele tanúsítja; — nem is jelölteim, fel én azoknak menyiséget, hanem ez mindenkor a tégla el~ hordása alkalmával az üzletvezető által történt, ki a rovások egyik felét magánál kimutatásul visszatartotta, máslik felét pedig a fuvarosok Hetyey Jósefnek kézbesítették, midőn ez a rovások másik felére szinte fel jegyzet tégla mennyiségéért a járó fuvarbért nékiek kifizette, — miért nem mutatta fel Hetyey Jósef a kezénél lévő rovások ezen máslik felét? ... A fuvaros tanúk hit alatti vallomásainak rosszlelkű elferdítése, melly szerint fellebbező úgy teteti magát, mintha a tégla rovásokra való elhordatásánáli üzletről még fogalma sem volna, pedig ezt minden kisiskolás gyermek is tudja, — ez már nem is ügyvédi mesterfogás, hanem valóságos aljasság, mert a tanúk világosan erősítették, hogy midőn a téglát felrakták, akkor azok menyisége a rovások össze idomított mindkét felére be lett metzve, és egyik fele a téglavetőnél maradt, a másik fele pedig az illető fuvarosok kézbesíttetett, melly szerint a tégla menyisége a lerakásnál számíttatott, s e szerint fizette ki fellebbező a fuvaros tanúk. .. fuvarbérét, kik mindig akkor ezen rovások másik felét fellebbezänek kézbesítették, — miután tehát fellebbező fuvarosainak bérét mindig tsak a rovásokra bemetzett tégla menyisége után, és azok szerint fizette ki, tehát kézzel fogható fellebbezőnek aljas hamissága." Amint e per bemutatott iratanyagából kitűnik, Hetyey József alperes ügyvédje mindvégig arra számított, ill. peribeszédeit és fellebbezéseit is arra alapozta, hogy a bíróság az általa „oimibalomverőként" emlegetett rovásfákat nem fogadja el elszámolási bizonylatként^ ill. perdöntő bizonyítékként, ebben azonban .csalódott, mivel ezeket Szombathely Város Polgári Törvényszéke, a Magyar Királyi ítélő Tábla és a Magyar Királyi Hétszemélyes Tábla is ugyanolyan hiteles elszámolási bizonylatoknak tekintette, akárcsak az írásbeli utalványokat, okiratokat. -. ., " A per kimenetele — a rovásfák hitele .alapján — nem lehetett kétséges, de az alperesi védőügyvéd, az eredeti állításaihoz görcsösen ragaszkodva 1867 dec. 318