Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)
Néprajz - Aumüller István: Makkos fazárak Burgenlandban
пак a hozzáivaló rajzok és fényképek, de azért a két vidék fazárainak azonossága már nem tagadható. 12 A toimfás fazár elterjedésének egy nyugati támpontja is előkerült. MOSER giimn. tanár és tanítványai 1968-iban leírták egy Stájerországból (Oberndorf bei Gsch wandt) 13 előkerült példányt, amely annyiban különbözik a heiligenbrunni formától, hogy a fazár direkt az ajtófélfába — amennyiben ez a rajzból kiolvasható — van beépítve. Mind a három forrás (GÖNCZI, MOSER, AUMÜLLER) arra enged következtetni, hogy a tomfás fazár Középeurópában volt elterjedve, ezért érdemes lenne, erre még több (bizonyítékot szereznünk. A tomfás és a szekrényes fazár közötti korkülöníhséget talán csak akkor lehet eldönteni, ha még több leletre tettünk szert. Feltűnő, hogy a németnyelvű dolgozatokban az egyes szerzők semmiféle népies elnevezést nem használnak, ami a fazárra vagy annak alkatrészeire vonatkozna. Valószínű, hogy ilyen népies elnevezések valamikor használatban voltak, de a nép ezekről már megfeledkezett. Heiligenbrunniban sem sikerült, ilyen szavaikat feljegyeznem. A „hölzernes Fallriegelschloß" csak a szerzők által használt terminus technicus. A kölcsönös megértést előmozdítaná, ha egyenlőre a következő tárgyi elnevezésekben állapodnánk meg: Kasten- oder Klotzschloß—szekrény- vagy tömbzár (BIELENSTEIN 190, rajz II/Aa, Ba); Pfastenschloss bezw. Schlosspfosten — tomfa, tomfás fazár (rajz H/Ab. Bb); Schieberiegel, Schielböbalken — tolóretesz, tológerenda (rajz I, II/3) ; Fallriegel — kölykes retesz, kölyökretesz (rajz I, Ш/Е, IV/E) ; Hebeschlüssel (meist aus Holz, ermöglicht Bewegungen nur in der vertikalen Ebene) — emelőkulcs (többnyire még fából, még nem forgatható) ; Drehschlüssel (meist schon aus Eisen, um die Längsachse drehbar) — forgató kulcs (többnyire már vasból, a saját tengelye körül forgatható) ; Riegelloch („Riedlloch" = bisher einzige volkstümliche Bezeichung) — reteszlyuk („Riedllooh" = egyedüli népies elnevezés) ; Strohtüre (eine zweite, äussere, nicht versperrbare Türe, die mit Strohzöpfen eingeflochen ist) — szalmaajtó (egy második, kifelé nyíló, szalmafonatókból készült ajtó (1. 4. kép). Az egységes elnevezés hiánya az idegennyelvű dolgozatokban is kiérezhető. A magyar „makkos fazár" ARISTOPHANES ill. ARANY János leírása útján jött létre. Aristophanes idejében az ún. „lakoniai zár" kezdett Görögországban elterjedni, amelynek kölyökrefeszei a tölgyfa terméséhez — még jobban talán egy gombához — hasonlítottak. LUSCHAN (1916, p. 413) dolgozatában látható t. k. egy megfelelő rajz. A népies 'elnevezést „(kölykes fazár" talán úgy érthetjük legjobb, ha a vízszintesen mozgatható toló reteszt „anyádnak, a merőlegesen álló kisebb reteszeket „kölyke 1 k"-nek nézzük. összefoglalás: 1. 1964-ben találtuk Heiligebrunn (Szentkút) nevű községben az első burgenlandi kölykes — vagy makkos fazárakat. 2. A fazár kivétel nélkül az ajtókeret belső, jobb vagy bal oldalán van elhelyezve (rajz Il/a, III—IV/B). 289
