Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Csaba József: Népi vadfogó eszközök és eljárások Csákánydoroszlóban

12. kép. Gyomnövényekre felrakott enyvesvesszők, 1940 АЪЪ. 12. Leimruten auf Unkraut gelegt, 1940. a másikat bal kezével megfogta s jobb kezével lefejtette. Ha nagyon enyves lett a madár, úgy akkor nem vesződött vele s elengedte. A kis szárnyas egykét óra alatt magát kipucuta. Molnár előzőleg mindig megfigyelte, hogy hol tartózkodik több madár s másnap csak az ilyen helyen dolgozott lépesveszszőivel. Az elfogott madarakat ritka szövésű, erre a célra készített zacskóba tette s abban vitte haza. Párosodás, tojásrakás és költési időszak alatt nem madarászott. Megvárta, hogy amikor a madarak már eresztettek (röptettek). Legeredményesebb a fogás augusztusban és télen, kora reggel. Csak ha megrendeltek nála énekesmadarat, — akkor fogta őket. Mindig egyedül dolgozott. A fogott madarakat otthon nagyobb közös kalitkában tartotta eladásig. 1940ben darabonként 1 P-ért értékesítette. Molnár elmondta, hogy Óladon Gizi Sándor cipész, Szombathelyen Wirth kövezőmunkás, Horváth cipész, Bokor kőműves és Farkas Mihály cipész foglalkozott énekesmadaraknak lépvesszővel való fogásával. Utóbbi: eladásra. A madarak ivóhelyén, kis tócskák szélén a földre is rakott le enyvesvesszőket ; leginkább akkor, ha stiglicet akart fogni. Nyár végén és ősszel oly gyomnövényekre is helyezett enyvesvesszőt, melynek terméséit a magevő énekesek szívesen fogyasztják és ezért rájárnak. (11. és 12. kép.). Ceizlit (Carduelis spinus) cuffolással (lebökéssel) fogta Molnár. Ezek a téli 258