Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Régészet - †Erdélyi Gizella: A pannóniai kapitoliumi triász-együttesek

non Juno és Minerva könnyedén Jupiter felé fordul, a másikon mindhárom alak szigorúan szembefordul. Ezeken a medaillonképeken nincs építészeti keret a szobrok körül, ez az ábrázolás valójában már nem a római capitolium kultuszszobrainak pontos mása, hanem a szoborcsoportozat újabb megfogalmazásának viszhangja. Éppen az éremképek adta viszonylagos korhatározás alapján a sa variai capitolium kultuszszobrai minden bizonnyal késő-trajanusi időben, méginkább Hadrianus korában készült. Jupiter torzója erős izomzatával némi hasonlóságot mutat stílusában Traianus beneventumi diadalívén

31 a triász Jupiterével, tekintetbe véve azonban, hogy az ülő ill. álló alaknál az izomkötegek másként helyezkednek el. Van olyan vélemény, hogy a beneventumi diadalív egyes lapjai, így a capitoliumi istenségek ábrázolásai is már Hadrianus alatt kerültek kivitelre.

32 Klasszicizáló benyomást kelt Minerva torzója, a chiton redőelosztásának szigorú rendszerességével. Mint már szó volt róla, ezt bizonyos mértékig a kolosszális mértek is indokolják és befolyásolják. A két töredékből álló Junotorzó finom, enyhén ívelő ruharedői inkább a késő-hadrianusi korra jellemző gyengéd formakezelést idézik. Az eltérő stílussajátságok nyomán óhatatlanul felötlik a kérdés, vajon nem választottak-e Savariaban valamilyen kevésbé költséges megoldást; eredetileg talán össze nem tartozó visszamaradt szobrokat vásárolták meg s ezeket állították fel a város capitoliumában. A scarbantiai capitolium kultuszszobrai, Minerva kéztartásától eltekintve lényegében megegyeznek Antoninus Pius médaillonjának

33 alakjaival. Ez némi útmutatást ad a szoborcsoport datálására a késő-hadrianusi ill. kora-antoniusi időkre. Nem hagyható teljesen figyelmen kívül az sem, hogy a templomtérben, a hátsó fallal párhuzamosan beépített falban, melyet később, a szentély pusztulása körül építettek fel, kisebb szobortöredékek mellett téglabélyegeket találtak Antoninus Pius császár nevével : IMP ANT AVG P.

34 Stiláris, illetve technikai megfigyelésekre csak egyes, épebben maradt részeken nyílik lehetőség. így például Jupiter fején, a hajban és a tölgyfakoszorúban fúró nyomok konstatálhatok: ez azonban még nem bontja meg a formák plaszticitását. Fúró segítségével történt a redőárkok kialakítása is; például Minerva chitonjának sűrűn patakzó redőzetében. Jól megfigyelhető itt is az istennő hátrahúzott jobb lábán a nehezebb anyagból készült köpeny szélesen áradó és ívelődő redőcsomóinak ellentéte a könnyű chiton sűrű, keskeny redőivel szemben. A szobrok összbenyomásában megnyilatkozó nagyság csak a részletek gazdagabb formakezelesében oldódik fel. Mindezek a sajátosságok csaknem bizonyossá teszik, hogy a szoborcsoportozat itáliai műhelyben készült, amely kellően fel volt szerelve ilyen nagy vállalkozások teljesítésére. Egyező méretű modellek, megfelelő technikai berendezések nélkül a munka aligha lett volna megoldható. Nyilván vállalni kellett a nehéz hosszú úton a szállítás veszedelmét, amely talán nem volt olyan elszigetelt, mint a fennmaradt emlékek alapján látszik. A szobrok egyes összeillő darabjait azonban már kétségtelenül Scarbantiaban állították össze, ahol a felállítás és a foirmák végső kialkítása történt meg. Ezeken a szobrokon nincsen nyoma provinciális sajátosságoknak. Minden esetre mindkét városban nagy horderejű válalkozás lehetett ezeknek az Itáliában rendelt, kolosszális szoborműveknek a felállítása. Előfeltétele volt a szilárdan megalapozott, kiegyensúlyozott anyagi jólét, amely birodalomszerte éppen a II. sz. folyamán érte el tetőfokát. Nem maradt el fontosságában az a minden téren tapasztalható magasabb kulturális életszínvonal sem, amely 226