Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Régészet - Károlyi Mária: Adatok Nyugat-Dunántúl kora- és középső bronzkori történetéhez

SAVARIA 5—6. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1971—1972 ADATOK A NYUGAT-DUNÁNTÚL KORA- ÉS KÖZÉPSŐ BRONZKORI TÖRTENETÉHEZ KAROLYI MÁRIA A Nyugat-Dunántúl Vas megyei része a gyűjtögetett későbronzkori-koravaskori leletanyagától eltekintve őskorkutatásunknak hosszú időn át mostoha területe volt. Ezért van, hogy az első és egyben utolsó tanulmány, mely e terület történetének korábbi kérdéseivel részletesebben foglalkozik, Patay Pál 1943-as cikke a Dunántúli Szemlében.

1 Ez is leletanyag híján csupán felsorolja, mely kultúrák, illetve csoportok emlékanyagának előkerülése várható itt a környező teirületekkel való kapcsolatok alapján. A szerző szerint lehetséges, hogy a megye északi és keleti részén megtelepedett a későharangedényes Oka—Sarródi csoport és a gátai kultúra is. A közelmúltban megjelent összefoglaló jellegű tanulmányok és monográfiák területünket a korai bronzkorban beillesztik a Zók—Somogyvári csoport,

2 illetve a Zóki kultúra Makói csoportja

3 nagy egységébe, míg a középső bronzkor történetét vázolva — adatok hiányában — a terület említetlen maradt.

4 Az utóbbi évek kisebb leletmentő ásatásai és terepbejárásai lehetővé teszik, hogy ha hiányokkal is, de próbáljunk pontosabb képet adni vidékünk kora- és középső bronzkoráról. í. Korabronzkori leletcsoport Szombathely környékén. Szombathely déli szegélyén, a Perint patak nyugati oldalán haladó Körmendi út és Jaki út által közrefogott mintegy 400x600 m-es földdarabon kavicsbánya fekszik, melynek kitermelése során több évben is kerültek elő régészeti leletek. 1961. szeptemberében P. Buocz Terézia végzett a bányában leletmentést, melynek során egy 2 m átmérőjű ikerek gödör bolygatatlan felerészét tárta fel.

5 Az alja felé összeszűkülő, meredekfalú gödör 2 m-re mélyedt a kavicsba ,felül sárga, alul szürke agyagréteg töltötte fel és az alsó szürke agyagréteg igen sok kerámiatöredéket tartalmazott. Az ásató megfigyelése szerint a leletmentett résszel szomszédos területeken hasonló méretű kerek foltok látszottak : 8—9 ilyen foltot lehetett észrevenni a talaj elszíneződése alapján. Ezek feltárására azonban már nem került sor és a bánya további kitermelése folyamán el is pusztultak. Ekkor még szórványként néhány edényt sikerült az ásatónak megszereznie. 167