Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Kőhegyi Mihály: Megjegyzések és pótlás két szombathelyi II. század végi dénárlelethez

64. P. Buocz Teréz: Adatok Savaria topográfiájához. Arch. Ért. 1962. 181-1(87. 65. A Körmendi utcában előkerült vastagabb falak a városfalhoz tartozhattak. - A városfalak azonban a IV. század utánról valók. Kádár Zoltán-Horváth Tibor AnLal-Géfin Gyula: Szombathely. Bp. 1901. 8. 66. Graf Andreas: Übersicht der antiken Geographie von Pannonién. (Diss. Pann. I. 5.) Bp. 1Ш6. 67. P. Buocz Teréz: Savaria épületeinek topográfiája. Arch. Ért. 1963. 2163-272. 68. A város római temetőinek feltárása még nem történt meg a kívánt mértékben. Ezideig a várostól északra (Mócsy András: Korarómai sírok Szombathelyről. Arch. Ért. 1954. 167190. - P. Buocz Teréz: A Kertész utcai római temető. Savaria, I. 1903. 131-141.) és délre (P. Buocz Teréz: Korarómai sírok a szombathelyi Bumi úton. Arch. Ért. 1961. 219-239.) fekvő temető került publikálásra. P. Buocz Teréz cikkének elején a többi temető topográfiáját is tárgyalja. 69. Mócsy András: Savaria utcarendszerének rekonstrukciójához. Arch. Ért. 1965. 27-35. 70. Szentléleky Tihamér: A Savaria Múzeum régészeti tárának története 1945-1962-ig. Savaria, I. 1963. 8БчЮ5. 71. Esetleg az aqueduclus nyomvonala lehetett a behasonlítási pont, mely Bohoncz-BucsuSé irányából nyugatról jön Savariába. Türr Ervin: Savaria Aqueductusa. Arch. Ért. ,1953. 129-138. - Még egy jelentős épület kerülhet szóba. Ez pedig az amphitheatrum, amely a városon kívül, a várostól nyugatra emelkedett. P. Buocz Teréz: Savaria topográfiája. (Szombathely, 19030 ,334. Kézirat. 72. Tanulságos a rabszolgák vételárát összehasonlítani leletünkkel. Földrajzilag legközelebbi adatok hozzánk: CIL III. p. 936-939, p. 940-943, p. 959. A viasztáblára írt szerződés szerint egy légióbeli katona 420 ezüstpénzért vett egy krétaszigeti származású, nyilvánvalóan viruló életkorban és egészségben levő rabszolganőt. (I. u. 160.) Egy rabszolga fiú 400 dénárért kelt el 142-ben. A hatéves Passia nevű kislány 205 ezüstpénz árán cserélt gazdát 139-ben. 73. Szilágyi János: Aquincum. Bp. 1956. 02. 74. Kahrstcdt Ulrich: Kulturgeschichte der römischen Kaiserzeit. München, 19414. 240-241. 75. A pénzrendszer és a pénznemek alakulásához, vö. M. Bernharl: Handbuch zur Münzkunde. Halle, 192(6. 18-215. 76. A birodalom pénzügyeire Georg Elmer: Verzeichnis der römischen Beichsprägung von Augustus bis Anastasius. Graz, 1956. - Bobért Gobi: Einführung in die Münzprägung der römischen Kaiserzeit. Wien, 1957. 77. A zsoldokról részletesebben L. Homo: L'empire romain. Paris, 1925. 148-169. 105