Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth György: Gothard Jenő tudományos munkássága

SAVARIA 4. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1966'—1970 GOTHARD JENŐ TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA TÖTH GYÖRGY GOTHARD JENŐ (1857—1909) tudományos munkásságának felmérése bár még halála évében megkezdődölt, de a mai napig sem jutott túl tevékenységének egyes szűk tudományterületeken való felsorolásán. A legtöbb Gothard méltató KONKOLY THEGE MIKLÓS (,144), (145), (154), (155) és HARKÁNYI BÉLA (125), (126) alapvető tanulmányainak ismétlésére szorítkozik, illetve azokat eleveníti fel Gothard születésének centenáriuma alkalmával Í(19O7). Kétségtelen, hogy Gothard igen sokoldalú volt, munkásságának tudományos feldolgozása érdekében a saját kora ismeretanyagának színvonalán komoly tanulmányokat kell folytatni nemcsak a csillagászat, meteorológia és geofizika, hanem a kísérleti fizika, fotokémia, erősáramú elektrotechnika és vezetékes híradástechnika, valamint főként a finommechanika területein is. Ezeken az alap- és alkalmazott tudományterületeken tevékenykedett eredményesen, aránylag szerény eszközökkel, mégis maradandóan GOTHARD JENŐ herényi magánintézetében. Kortársai közül Konkoly volt az egyetlen, aki hasonló beállítottságú „univerzális" egyéniség volt, s aki a Gothard által művelt területeken hasonlóan, kora színvonalát messze felülmúló eredményeket ért el. Jelen tanulmányban kísérletet teszünk arra, hogy az 1880—1901 közötti időszakot értékeljük, mivel csak erre a 22 évre tehető Gothard különböző területeken kifejtett tevékenysége. Már érettségizendő korában foglalkozott a fényképezés alapjaival (1), melynek asztrofizikai alkalmazása területién fejltëtite ki később legismertebb kutatásait. 1875—80 közötti időben, Bécsben, a Politechnikai Főiskolán folytatott tanulmányainak szünetében, majd herényi Gsiillagvizsgálójának alapítása elóUt (1881) igien intenzíven foglalkozott különféle fizikai és fiinommechlaniikai eszközök kószítélséivel. Il87i9-ibe[n miegismeríkeidell/t Konkolyval (1842—1916), korának legjelentősebb magyar csillagászával, akinek ösztönzésére határozta el, hogy eredeti tervétől eltérően nem geofizikai, hanem asztrofizikai kutatásokra rendezkedik be. öccsével, Gothard Sándorral együtt 1882-ben már az MTA elé terjesztik első csillagászati megfigyeléseikről szóló jelentéseiket és az obszervatórium leírását (3), (124). Abban a korban ez Magyarországon nagy dolog volt, mert szinte példa nélkül állt, hogy a földbirtokos osztályhoz tartozók (175) „ . . . még nem régiben az exakt lóhajláson és a megyeházi politikán kívül" mással nem foglalkoztak, „s a hol a jó tónushoz tartozott a tudománynak és a szakférfiaknak a lenézése" — írja róla SZILY KÁLMÁN, a későbbi Akadémiai főtitkár (196). 77