Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Angyal Endre: A Dunántúli Szemle évei (Adalékok Pável Ágoston pályaképéhez)

kutatója. 1942. július 13-án Felsőlendváról, 1943. november 29-én Vasihidcgkútról ír szlovén nyelven, könyveik, folyóiratok ügyében, bizonyságául annak, hogy tudományos munkáját ezekben a súlyos esztendőkben is folytatni akarja, és ebben számít Pavel segítségére, támogatására. A Szemle 1940. évfolyamában Pavel még nemcsak szlovén, hanem szerb dolgokkal is foglalkozhatott. Ismertette például Balás-Piri Aladárnak — aki jelenleg az újvidéki egyetem magyar tanszékének adjunktusa — pécsi disszertációját: Magyar—szerb irodalmi kapcsolatok. (DSz VII, 106—7.) A Jugoszlávia elleni rablóhadjárat után természetesen ennek a kapcsolatnak fenntartása nehezebbé vált, bár Pavel ekkor sem adta föl reményeit. Erről tanúskodik az ismert írónak és újságírónak, az 1961-ben József Attila-díjjal kitüntetett Dékány Andrásnak ;(il0O3) Paivel Ágostonhoz intézett lapja (Budapest, íl941. májius 5.). Teljes egeszében idézzük ezt a dokumentumot, mert nemcsak a délszláv kapcsolatok fenntartásának nehézségére, hanem a Dunántúli Szemle organizációs problémáira is rámutat, s így hűséges tükre azoknak a küzdelmeknek, amelyeket Pavelnak «meg kellett vívnia. „Kedves Bátyám! Bocsáss meg, hogy csak most tudok válaszolni szíves soraidra. Bizony, legutóbbi találkozásunk óta sok minden megváltozott, így a szerbekkel való viszonyunk is, és ezért nem jött szerb ballada-fordításod, valamint a szerb írókról szóló recenzió. Sajnos, így nem tudtam eleget tenni annak az ígéretnek, amelyet pedig szerettem volna valóra váltani. Viszont a mi szép Dunántúli Szemlénkkel kapcsolatban sem tudok eredményt elérni: a kiadóhivatal csercpéldány oknál rettentően spórol és csakis más napilapokkal való cserére hajlandó. Viszont ezentúl leadom a komünikét Szemlédről, hogy így háláljam meg nagy-nagy kedvességedet. Igaz tisztelőd ós hived Dékány András" Mégegyszer felvillannak ebben a levélben a problémák, amelyek a Dunántúli Szemle éveit végigkísérték: kapcsolat keresése országos irodalmi körökkel, a lap fenntartásának kérdése, a magyar—délszláv kulturális nexusok. Küzdelmek, harcok, nehézségek mindenütt, s mégis szép, maradandó eredmények. Erről vallanak a Szemle évfolyamai, erről a Savaria Múzeumban őrzött írásos dokumentumok. További feldolgozásuk és értékelésük talán egyszer lehetővé teszi, hogy létrejöjjön a régóta esedékes monográfia Pavel Ágostonról, az emberről és tudósról, a költőről és szerkesztőről. JEGYZETEK 1. S. Pavel Judit, Jubileumra. Vasi Szemle XVIIL, 1964. 3. 2. Várkonyi Nándor, Egy dunántúli versantológia és egyéb ügyek. (Pavel Ágoston levelei.) Jelenkor IV., 1961. 183. 3. S. Pavel J., id. tanulmány, 9. 4. J. V. Sztálin, Marxizmus és nemzeti kérdés. (A marxizmus-leninizmus kiskönyvtára, 37.) Budapest, 1948. 11. 5. Schematismus venerabilis cleri Dioecesis Sabariensis pro Anno Domini 1943. 84, 154. 6. Vö. Slavica (Debrecen) I., 1961. 177-192'. 407