Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján

SAVAiRIA 4. KÖTET A- VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1966—1970 KÉPEK A DUALIZMUSKORI KŐSZEG TÖRTÉNETÉBŐL CHERNÉL KÁLMÁN NAPLÓI ALAPJÁN SZÖVÉNYI ISTVÁN A múlt századi Kőszeg egyik számottevő alakjának, Chernél Kálmánnak nevét elsősorban a város történetét feldolgozó úttörő monográfia tette maradandóvá. A munka elévülhetetlen tudományos értékét gazdag levéltári adatközlése biztosítja, ezért szolgál ma is hasznos forrásul a helytörténeti kutatásiban. A mű megjelenésének időpontja — 1877 — a válságba jutott abszolutizmus utáni kiegyezés korára esik. Ezt a politikai bonyodalmakkal terhes időszakot az író — bizonyára kortársai iránti tapintatból — történeti munkájában csupán megemlíti, az események részletes tárgyalását az 1848—49-es polgári forradalommal lezárja. Éppen ezért a monográfia kiegészítőjének tekinthetjük a Bach-korszak, valamint a dualizmus korának első évtizedeire vonatkozó emlékezéseit, melyeket „Életpályám története" с 5 kötetes kéziratos naplójában hagyott ránik.

1 Nagy veszteség számunkra, hogy Chernél Kálmán a rendszeres naplóírásba elég későn, 1881-ben kezdett, emiatt élettörténetének korábbi szakaszait nem az események és élmények spontán közlésében, hanem — korábbi feljegyzéseire támaszkodva — az élet delelőjén túljutott férfi lehiggadt, bölcselkedő visszaemlékezéseiben olvashatjuk. „Életem alkonyain — írja a bevezető isorokbain i— perczről-perczire közelebb lép feléim az örök, hosszú éj.,, a' mit átéltem, cselekedtem, tapasztaltaim, éreztem, híven, és úgy jegyzem föl icsailádom utódjai iszláméira, ia' minit azolk valósággal megtörténitek . . ." Ámbár ezt az elvet a napló minden oldalán következetesen érvényesíti, a munka szubjektív jellegénél fogva mégsem közömbös a kutató számára az, amiért és ahogyan az író a történtekre lelkileg reagált. Nem célom ugyan részletesen foglalkozni a naplóíró személyével, de bizonyára közelebb visz bennünket a megértéshez, ha felidézzük életének fointosiabib állomásait. Chernél Kálmán ősnemesi család sarjaként 1822-ben született Kőszegen, ahol apja a Kerületi Tábla fizetéses ülnöke volt. Itthon végezte el a gimnáziumot, majd Szombathelyen bölcseletet, Pozsonyban pedig jogot tanult, és az 1843—44. évi országgyűlés idején ügyvédi diplomát szerzett. Az ifjú egyéniségének, hajlamainak kibontakozására a családi tradíciókon kívül nagy hatást gyakoroltak szülővárosának és Pozsonynak polgároisult életviszonyai. A konzervatív nemesi és a haladottabb polgári életszemlélet összeütközését sejteti lelkében a napló néhány sora : „ .. . a szülői házon, s szorosb családi érintkezéseken kívül nevelkedési helyünk társas viszonyai, lakosainak műveltségi fokozata, szokásai, különféle sajátságai, gyermekkori fejlődésünkre későbbi gon371