Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Szabolcsi Hedvig: Bútorrajzok a kőszegi Rajziskolából és egy kőszegi „Seeretaire”
rakodófelületet veszített, csak két íves fülkét hagyott meg, s a két szélső ívet fiókokkal lezárta. A secretaire külsején erősen hangsúlyozott horizontális osztás ezáltal ellensúlyt kapott a belső kiképzésben, s a két középső nyitott fülkét keretként fogják körül a fával borított, illetve faragással díszített részek. Stegmüller rajza kivitelben is a legszínvonalasabb a három közül, ami meg is felel remeklő mester voltának és későbbi asztalosa hírnevének. Feloldatlan még a kérdés — ki volt végül is a fennmaradt írószekrény tervező asztalosa? A kész bútor belső kialakítását tekintve szinte egyformán közel áll Meder vagy Meised rajzához. A változtatások, mint pl. a fclsőpár'kány egyszerűsítése, az írólap két oldalán korintíhiuisi helyett toszkán f éloszllopolk beiktatása is a két flélosizlop talapzatainak elhagyása a rajzi terv és az asztalosi megvalósítás közötti technikai, illetve aránybeli különbségekből is adódhatnak. E három rajz ismeretében az látszana a legkézenfekvőbbnek, hogy Meisél-t tartsuk az írószelkrény asztalosának, ,s a iszelkilény készítési Májét a XIX. század hásizals-haoniincas éveire tegyük. Ez meg is felelhetne a bútor korára vonatkozó vizsgálatnak. Éppen az elmondottakból következően mégsem állíthatjuk ilyen határozottan, hogy a secretaire mestere név szerint is ismert előttünk. A minta, amely után a secretaire készült — akár bútor, akár rajziskolai mintarajz vagy metszet volt, mint erre rámutattunk —, évtizedekig használatban volt. A minta után készült rajzokból ránk már csak három különböző időben készült rajz maradt. Bizonyosra vehetjük, hogy a közel negyven év alatt ennél jóval több hasonló rajz készült, s így az írószekrény asztalosa más is lőhetett, mint valaki az általunk ismert rajzok készítői közül. Bizonyosságot csak egy fennmaradt számla, vagy más írásos emlék nyújthatna. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy a kőszegi rajziskolában tanított rajzok és egy egykori kőszegi otthon jeles bútora között közvetlen a kapcsolat, a helyi rajziskolában tanított minta közvetlenül hatott s bútorrá realizálódott a kőszegi asztalosok rajziskolát járt kőiében, a XIX. század húszas-harmincas éveiben. JEGYZETEK 1. Egykor néhai Lauringer Melanie kőszegi otthonában. 2. Havard, H., Dictionnaire de l'ameublement et la décoration . . . Paris 1899. IV. kötet 928-4932. 3. L. Révai Miklós győri rajztanító jegyzetei között egy secretaire típusú írószekrény vázlatát, 1/800 előtt. Horváth István hagyatékából, OSZK Kézirattár 113112 Quart. Hung. 56. lap verso. 4. Szabolcsi Hedvig, Magyarországi bútorművészet a 18^19. század fordulóján. Európai kapcsolatok és stíluskérdések. Bp. 1972. 5. La Mesangère, Pierre Antoine Ledoux de, Collection de meubles et objets de goût, comprenant fauteuils d'appartements et bureaux, chaises garnies et canapés . .. Paris. Au bureau du Journal des Dames, 1807-18311. IV. kötet. (I. 1807; II. 1319; III. 1831; IV. 1881.) Különösen jó mintát ad a belső kialakításra is a II./1819. No. 39(1. alatt reprodukált írószekrény. 6. Journal des Luxus und der Moden, Weimar 17817-1813, 1807-ig J. J. F. Bertuch szerkesztésében. 1813401 címe: Journal für Luxus, Mode und Gegenstände der Kunst; 1814367
