Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Cserei Éva: Schaller István két ismeretlen képe Felsőpatyon
15. Nagy Iván!? Farkas család. i. m. 16. Szombathely, Püspöki Levéltár. Bole féle 1838a С V. i. m. 17. Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. sz.-ban. Bp. 1955. 67. old. Csatkai Endre: Schaller István győri származású barokk festő. Győri Szemle 1905. 193. old. Csatkai Endre: Altemonték és Schallcr István szerepe a soproni barokk festészetben. Műv. Tört. Éri. 1952. 72. old. Dagobert Frey: Das Burgenland seine Bauten und Kunstschätze. Wien, 1929. A borsmonostori cisztercita templom főoltára számára megfestett 225X340 cm méretű, Mária mennybe*icnetelét bemutató oltárképet a szignálás szerint 1757-ben készítette Schaller István. ,18. Thiemo-Bcckcr, 28. köt. 252. old. Sebastiano Bicci 1733-34 közölt festette a bécsi Karlskirchébcn levő Mária mennybemenetele oltárképet. Csatkai Endre: Műv. Tört. Ért. 19512. i. m. Csatkai Endre: Győri Szemle 1935. i. m. 1(9. Karl Künstle: Ikonographie der christlichen Kunst. Bresgau, 1988. B. I. 5l80. old. Mária mennybemenetelének végleges ábrázolása csupán a XVI. században alakult ki Olaszországban. Tizian az első, aki 1525-ben Mária mennybemenetelét oly módon festi meg, hogy a kép alsó részén a nyitott sír körül állnak az apostolok, míg felettült angyaloktól körülvéve száll a mennybe Mária. A téma ilyenfajta megfogalmazását sokan veszik át. Coreggio, Buben«, Guido Béni, sőt később is sokan megfestik, így Sebastiano Bicci is. 20. Garas K. : i. m. 21. Fényes Elek: Magyarország Geographiai szótára. Pest, 1851. III. köl. 206. - Míg Felsőpaly a Felsőbüki Nagyok birtoka, Alsópaly község és a kastély pedig a Festeticsek grófi ágának a birtoka. 22. Gr. Esterházy János: Az Esterházy család és oldalágainak leírása. 15]). 1901. 192. old. Nagy Jván: Magyarország családai. Pest, 1868. 89, 94. old. 192. old. 23. Kelsőpalyi pléb. L. T. Születési Anyakönyv. I. k. pag. 22. I. 29, 33, 37, 38. 24. Uo. Anyakönyv. I. pag. 15. 1. 25. Bártfai Szabó László: A Sárvár felsővidéki gr. Széchenyi család törtenete. Bp. 1913. II. k. 116. old. Korabinszky, Johann Matthias: Geographisch Historisch Lexikon, Pressburg 1786. 518. old.: „Alsó Patthy egy csinos kastéllyal Eslerházyé." Alsópaty és Felsőpaty teljesen összeépült, egy községnek tekinthető, a kastély Alsópaly on, a kegyurasági templom Felsőpatyon áll. 26. Bártfai Szabó L: i. m. II. k. 118. old. 27. Garas Klára: i. m. Csatkai Endre: Műv. Tört. Ért. i. m. Csatkai Endre: Győri Szemle: i. m. - Valószínűleg K708-ban született Győrött. 1760 körül már soproni lakos, ahol 1779-ben bekövetkezett haláláig él. Képeit rendszerint jelzi. Működési területe az ismert festményei alapján főleg Pozsony, Sopron és Vas megyére szorítkozik. A következő szignált dalált képeit ismerjük: Borsmonostor: Mária mennybemenetele 1757. - Borsmonostor: Szt. Antal oltárkép 1760. Vasszécseny: Ebergényi kastély freskói, 1760. - Sopron: Szt. György templom oltárkép, 1764. - Sopron: Jezsuita templom: Borgia Szt. Ferenc, Szt. Margit oltárkép, 1765. - Fertőszéplak : Kálvária 1768. - Sopron: Orsolyiták temploma Szt. Angéla 1769. - Borsmonostor: Mária neveltetése, Nepomuki Szt. János oltárkép, 1770. - Kőszeg: Szt. Jakab templom Immaculata, Mária koronázása kép 1772. - Pannonhalma: Feszület kép, 1774. - Fertőszéplak: templom: Nepomuki Szt. János gyóntatja a királynét 1774. - Bp. Szópm. M. Frumwald Lipót Vince portré, 1777. - Füles: kastély kápolna freskó 1776. - Felsősegesd: Krisztus siratása 1777. iVagygorcsd: tomplom: Szt. István oltárkép 1777. - Celldömölk: .apátsági templom: Szt. Imre 1778. - Ezenkívül ismeretes még számos jelzetlen, stíluskritikailag neki tulajdonítható festménye is. 28. Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei. - Archeológiai Közlemények, 1859. 95. old. A Komárom megyei Fuss község templomában volt, már 1859-ben is alig volt látható, a nedvesség miatt elhalványodott alfresco. A szemtanú leírásából tudjuk, hogy Schaller látszatarchitektúrában helyezte el a bencés szenteket, magyar királyokat. A kép jelzett, szignált volt: „1762. St. Schaller pinxit." Garas Klára: i. m. 68. old. Csatkai Endre: Műv. Tört. Ért. 1952. i. m. 352
