Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Cserei Éva: Schaller István két ismeretlen képe Felsőpatyon

juk oltárképét adták a plébániának, illetve tomplomnak. Erre a plébános elmondása szerint az 1880-as években kerülhetett sor. Nemcsak írásos adatok és a hagyomány tud a felsobüikiek" e támogatásáról, hanem más momentumok is erre utalnak. Az átszállított oltárkép gazdagon díszített keretének felső részén egy díszes kialakítású címer található. A címerpajzs világoskék mezejében szárnyas griff áll, háromágú koronával, jobbjában kardot, baljában pedig három fehér rózsát tart. A címer az Esterházyak cseszneki ágára utal,

22 akik a falu földesurai és a templom patrónusai voltak. Az Esterházyak cseszneki, vagyis Mihály-ága a XVIII. százaid elejétől hirtolkosaa Alsópalynaik (Rálbapaty). Esterházy Dániel kuruc altábornagy László nevű öccse az első Esterházy, alkit történeti forrásaink patyi birtokosként említenék. Esterházy László korai halála miatt fia, Ádám már a XVIII. százaid 30-as éveiben a patyi földesúr és a templom kegyura. Az alsópatyi kastély a család lakheilye és a környező birtokaik igazgatási .központja. Itt szül el Leik Esterházy Aidám és Bcrényi Erzsébet gyermekei: 11. Pál László pécsi püspök (1730—1799), Gábor (1732'—1780), Julianna, tBarlkóiczy Jánosné és Ferenc (1735—?), aki apja koirai halála miatt az alsópatyi kastélyt és birtokot örökli.

23 Berényi Erzsébetet már egy 1738-as adat özvegyiként említi,

24 amiből arra ikövetlkeztethetüriik, hogy férje, Esterházy Ádám már 35 éves korában meghall. Ennek tulajdonítható, hogy a XVIII. század 30-as éveiben a László gróf által 1716-ban megkezdett temploimépítkczés üteme lelassul. Csak Esterházy Feirenc földes, urasága .idején nyer végleges befejezést a l'elsőpatyi templom kialakítása, oltárainak elhelyezése. Ismeretes, hogy Esterházy Ferenc 1761-ben Széchenyi László leányát, az alig 18 éves Széchenyi Teréziát veszi el feleségül.

25 A Széchenyiek és a két oltárképet festő Schaller István között tartós kapcsolat volt, mint ezt Sohallernek a Széchenyiektől kapott megbízatásai bizonyítják. Tetszetős feltevés lenne, ha Schaller patyi megbízatá

sail az Esterlházyaknalk a Széchenyiekkel való házassági kapcsolatával hozhatnánk összefüggésbe. Ez azoinlbain aligha hihető, mert Schaler első patyi megbízatása jóival 1701 előtti évekre lehelő, amikor e kapcsolat még aligha állhatott fenn. Ezzel szemben Esterházy Ferenc Julianna nevű mű-vérének férje, Barkóczy János már czidőbon .sógorságbain

26 állit a Széchcnyielkkel, így ivalóiszínűbb az a feltételezés, hogy e kapcsolat játszott szerepeit Schauer patyi megbízatásainál. Festőnkről, a győri születésű Schaller Istvánról nem sokat tudunk.

27 Műveit — gyakran Dorfmeisternek, vagy ismeretlen mester alkotásának tulajdonították. Képeiről, azok ikelelikezésii köirülmléinyeiről írásos feljegyzés alig maradt fent. Xevávdl először Győrben, 1756-ban találkozunk, amikor az Apát úr háza mennyezetfreskóit készíti. A továblbialkban — ha időrendi sorrendben hiányosain is — 1779-ig főleg Vas, Pozsony és Sopron megyében ismerjük alkotásait. Festői működéséről az 1700-as években csupán a hagyomány alapján tudunk, állítólag ekkor készítette a Komárom megyei fussa bencés kolostor azóta elpusztult freskóit.

28 A most megismertetett felsőpatyi, 1762-es szignálása oltárkép és a már 1758-ban emlegetett: Mária születését ábrázoló festmény tehát éppen arra az időre vet világosságot, amely eddig bizonytalan volt előttünk. Az eddigiek is eléggé bizonyítják, hogy nemcsak a templom mellék-oltárképe tekinthető hiteles SchallerHműnek, hanem a főoltárkép Mária születését ábrázoló festménye is. A vitathatatlan stíluskritikai egyezéseken túlmenően ezt bizonyítják az oltárkép keletkezésének már részletcsen vázolt előzményei, sőt a plébános közlése is, aki a kép tisztításakor a kép alsó részén Schaller állítólagos szignóját is megtalálta. Noha e közlést osaik fenntartással fogadbatjiuik, mert az 1758-as Canonica Visitatio szerint a 'kép 348