Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Cserei Éva: Schaller István két ismeretlen képe Felsőpatyon

3 apróbb képecske veszi körül. Ezek egyikén a két szülő, szt. Anna és Joachim szívéből kinőtt stilizált virágtól tekint iki az összetett kezű ikis Mária.

6 A főoltárképen a Szűz születését megelőző jövendölésekre is utal a festő. A barlangszerű alsó részen — feltehetően pokol tornáca

7 ahová szt. Joachim is mutat, — felismerhetők az ősszülők, majd jobbról balra haladva — a protoövangélisták — talán Ábrahám, Izsák, Jákob, Izaiás, Jeremiás, akik kinyilatkoztatást kaptak Mária, Messiás születésére. A sort a koronás Dávid király zárja, akinek házából születik a megváltó. A kép felső mezőjében — Mária megszületésének következményéként — a pólyás Mária felett aranygyűrű lebeg, amely a Szentlélekkel való eljegyzését szimbolizálja, míg a ili2 osillagtból fount korona asszonya méltóságára ntal.

8 A Ibal oldali fényárban a kitárt karú, megszületendő gyermek Jézus lebeg. A joibb oldalon a keretbe foglalt Concepeió Immaculata képpel Mária tiszteletére utal a festő. Mária születésének ez aiz ábrázolása még a sziimbóluimolkait kedvelő haira/klklban is imieglelhetó'sien szokatlan. A képen a fo esemény — Mária születése — mellett a festő a tanítócélzatú képecskékhez hasonlóan, Mária életének fontosaibb eseményeit igyekszik jelképesen feltüntetni. A festmény előképe valószínűleg közkézen forgó imacédulákra, szentképekre vezethető vissza. A főoltárkép készítési ideje ismeretlen, csak ha a történeti adatokat figyelembe veszszűk közelíthetjük meg a kérdéses időpontot. Történeti adataink szerint a felsőpatyi templom középkori eredetű.

9 Erről nemcsak írásos adataink tanúskodnak, (Payr S.: A dunántúli ev. egyházkor, tört. Sopron, 1924. I. 294.), hanem a templom kelet-nyugati fekvése és félköríves apszisa is. Az 1898-as Kazonfélc Canonica Visilatio

10 szerint a templomi román kori templomainkhoz hasonlóan keletéit, egyhajós, szószéke kőből van, oltárképe az angyali üdvözletel ábrázolja. A sekrestye a templom északi oldalához kapcsolódik. Az 1758-as Batthyány-féle Canonica visitatio

11 — az 1698-as püspöklátogatási jegyzőkönyv adataitól eltérően — már a templom déli oldalához csatlakozó kápolnáról is említést tesz, és a templom átalakítására is tartalmaz adatokat. A régi kő szószéket fa szószékkel cserélték fel, melynek hangvetőjén szt. Mihály arkangyal van. Míg 1698-ban csak egy oltára volt, 1758-ban miár két oltárt említ a jegyzőkönyv. A főoltárkép iSzűz Mária szűkítését ábrázolja az Immaculata conceptio szerint. Ez az első megbízható adat arról, hogy a mai főoltárkép már 1758-ban a templom szentélyében, tehát a mai helyén állt. Az „Angyali üdvözletet" vagy Gyümölcsoltó Boldogasszonyt ábrázoló egykori oltárképet viszont az 1698 és 1758 között épült, a templom déli oldalához csatlakozó omlékkápolnába helyezték át. Az 1758-as püspötklatogatasi jegyzőkönyv nemcsak az egykori oltárképeket írja le szemléltetően, hanem az oltárok egyéb kellékeit is ismerteti. A mellékoltár közepén fogdáit helyet az Angyali üdívözlet-ltép, míg lkét Oldalán Szt. József lés Keresztelő Szt. János — a főoltáron ma is látható — szobrai álltaik. Későlbb, a XIX. században az Angyali üdvözlet-oltár liquidálásakor hozták át a szobrokat a főoltárra. Az oltár felső részén az Atyaisten szobra állt, az oltárkép alsó részén, vagy annak keretén pedig a templom jótevőjének, Farkas Gábornak volt az insígnuma, akit ebben a kápolnában tömettek el. E szerint a mellékoltár kápolnáját emlékkápolnának tekinthetjük, melyet Farkas Gábor hamvai fölé emeltek, valószínűleg annak végrendeletilcg biztosított költségéből. A főoltárkép felállítása csak akkor vált aktuálissá, amikor az emlékkápolna már elkészült és berendezésének szükségessége felmerült. 341