Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás (Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez)

1578-as horcegszőlló'si zsinat kánonjaiban fogalmazódott meg elsőízben, de mint irányzat csiat. a Batthyány Boldizsár halála utáni 1591-es osepregi ooilo qui union különült el élesen a ilutherizmustól. Tehát sokkal inkább valószínű, hogy Batthyány Boldizsár vallási imagatairtásában más, radikálisabb vallási tendenciák öltöttek 'testiét. Erre utal az a körülmény is, hogy Fejér megyei birtokain, Polgárdin és Bialtthyányban máir 1570ben feltűnnék, sőt Patay István erőteljes fenyegetései ellenére is beikében élnék az Erdélyiből idetelepedő Dáivid Ferenc-féle unitáriusok. Egy másik adat tanúsága szerint 1576-ban már anabaptisták is éltek a Batthyányiak szalonoka uradalmában. lAiz antitranitairtizimus az analbiaptiizinus együk irányzataiként jött létre ós önállósult a század /közepe táján. így mem tűnik irreálisnak az a következtetés, hogy Batthyány 'Boldizsár vallásilag az antitranitarizmiust is magában foglaló anabiaptizmus egyik lirányzatával rokonszenvezhetett, melyet németaltflölldi (tartózkodásakor isimért meg. Annyi bizonyos, bogy apja térítési törekvései nem találtak benne visszlhangra, (minthogy a győni püspök térítési kísérleteit is elutasította, aflfli 1574-ben a családot ért katasztrófát kihasználva, ezt írta néki (1575.. máj. 8^án) : „Esmérd meg immár Istenedet és hadd el az gonosz hitet, kin indiultál ós ikire gonosz, egyebünnen elfutott és mindeneiknél utálatos emberek tanítottak." Ha nem is hagytak mindezek benne [közvetlen nyomot, — főleg nem a püsplök törekvései, — 1575-től egyre szorosabb kapcsolatiba Ikerül a bécsi humanistáik esoportjával, köztük Olusiussal, Iistvánlfífyvial és Saimlbuciussal, és ettől Ikezdive alkalmazza birtokain a Iklésöbb nyíltan íKálvin tanításaihoz csatlakozó Patay Istvánt, Beytlhie Istvánt ós Andrást, akik Clusius munkatársaiként rtámogiatják humanista kapcsolatainak elmélyítésében.

42 Ha az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállításon először kiállított, de már a XiVI. század 70^es, 80-as éveiben kétségtelenül a Battihyányakihoz került iBmiegel-klép valóban kálvinista tendenciájú lenne — mint ez a korábbi kutatók (Popham, Grossman) feltételezték —, világossá válnának a kép idekerülésének összefüggései. Azonban a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy Bruegel élete utolsó éveiben, a Keresztvitel és a Keresztelő János prédikációja festésekor nem katolikus, vagy kálvinista, hanem anabaptista volt. A kép mindenesetre összefügg azokkal a megtérítési törékvésekIkel, ímelyék Batlihyány Kristóf és a győri püspök neszéről Batthyány Boldizsár iránit az 1570-es években többször is megnyilvánultak. A képen kifejezésre jutó és a bekövetkező világvégével kapcsolatban álló megtérés-koncepció Batthyány Boldizsárban az 1570-es övékben végbemenő végső és döntő elhatározás képi kifejezője. Lehet, hogy fiával való harcban önmagával meghasonló Batthyány Kristóf halála késztette arra Batthyány Boldizsárt, hogy humanista kapcsolatai segítségével megszerezze magának és családjának azt a képet, mely eddigi ismereteink alapján is hőén kifejezi azokat a benne végbemenő belső vívódásokat, melyek apjával hosszú éveken át szembeállíitottálk. A ikép mindenesetre hű kifejezője Batthyány Boldizsár eddigi vallásos magatartásának, és Magyarországra kerülése a személyes összeköttetés adott volta ellenére sem tekinthető egyszerű véletlennek. Az is történeti adatokkal bizonyítható, hogy az 1570-es évek közepétől — a kép idekerülésétől — kezdve Batthyány Boldizsár fokozatosan a protestantizmus kálvini irányát teszi magáévá. Nem véletlen, hogy volt udvari papja és közvetlen munkatársa, Beythe István élezte ki a nyílt szakításig a nyugat-magyarországi lutheránusok és kálvinisták közti ellentétet.

43 A XVII. század mozgalmas időszak Németújvár életében. A Batthyányak többi váraihoz, kastélyaihoz hasonlóan ekkor indul meg a németújvári vár újjáépítése és 322