Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
László Gábor: Az esküdtbíróság szervezése és működése Vas megyében (1900–1914)
tek. 67 Mindezek ellenére további működése a szakjogászok és hivatásos politikusok vitájának állandó középpontjában álló tényező maradt, mígnem a magyar kormánykörök az I. villáglháboirúria valló készüllőidésiük közjepelttte először az 191.2. évi LXiIII. t. с megalkotásával működésének esetleges felfüggesztése felöl rendelkeztek, majd az antimilitarista mozgalmak megerősödése folytán az 1913. évi 34. t.c. meghozatalával ez esküdtbíróság hatáskörét jelentős mértékben korlátozták, kivéve hatásköréből a király, a királyság intézménye elleni mindennemű bűntett elkövetését. Az 1914. évi 13. t.c. az esküdtszék működésiét lényegesen átalakította, a szakbíróságoknak nagyobb beavatkozási lehetőséget biztosítva. így az esküdtszék határozatát nem az általa választott főnök, hanem az esküdtszék elnökének jelenlétében lefolytatott ülésben hozta meg. Ha a szakbíróság az esküdtek verdiktjét tévesnek minősítette, ítélethozatal mellőzésével az ügyet új esküdtszék elé utalhatta, vagy a Curiától bíróküldést kérhetett. Végül, ha a Curia azt állapította meg, hogy az esküdtek az ügy lényegében — alkar a vádlott javára is — tévedtek, az ítéletet megsemmisítette és ,új eljárást rendelhetett el. Ezeknek a rendelkezéseknek az indoka az esküdtszék működésében „tapasztalt hibák" korrigálása volt, valójában azonban a politikai ügyekben elég gyakran hozott felmentő ítéleteknek kívánták a jövőre nézve útját állni. (Pl. Lukács László miniszterelnök sajtópere.) 68 Az 1918-as Polgári Demokratikus Forradalom győzelme után, a Nemzeti Tanács által november 16-án meghozott néphatározat IV. cikke utasította a népkormányt az esküdtszékről szóló néptörvény sürgős megalkotására. Ennek megfelelően az esküdtbíráskodásról szóló törvény 1918. december 8-án napvilágot is látott az 1918. évi III. néptörvény formájában, 68 /b de a néptörvény a rohanó forradalmi események következtében bevezetésre nem került. Az ellenforradalmi rendszer győzelme után a 6898/1919. M. t. sz. rendelettel az esküdtbíróságok működését ideiglenesen valamennyi törvényszéknél felfüggesztették, s e bíróságokhoz tartozó ügyekben a főtárgyalás megtaertását a törvényszékek hatáskörébe utalták. 69 Vas megyei vonatkozásban az eddigi kutatások eredménye alapján az esküdtbíróság működését az 1914-es esztendőig tudjuk nyomon követni. Sajnos a háborús károk, s a hozzá nem értő selejtezések következtében a bírósági, valamint közigazgatási levéltárak anyaga hiányos, így esküdtbírósági főtárgyalási jegyzőkönyvek 1914-től kezdődően nem maradtak ránk. Bár a bírósági ügyforgalmi kimutatásban találunk még adalékot arra nézve, hogy esküdtszéki tárgyalás Szombathelyen még az 1915-ös esztendőben is volt, de hogy maga a tárgyalás hogy folyt le, az 1914. évi 13. t. с figyefembievlétellével ki ellen inidítoitták az eljárást, milyen címen, vagy hogy 1915. és 1923. között működött-e esküdtszék Vas megyében, arra nézve nem áll adat rendelkezésünkre. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy Szombathely város polgármesteréhez intézett 105.674/1923/IV. B. M. sz. körrendelet értelmében az esküdtképes férfiak összeírásának munkálatait 1923 júliusában leállították, 70 s e letiltó rendelkezéstől kezdődően sem a bírósági iratokban, sem a közigazgatási hatóságok irattárában nem találhatunk az esküdtbíróság intézményével kapcsolatos jelentéseket. Az esküdtbíróság működésével kapcsolatban megállapíthatjuk tehát, hogy viszonylag kevés ügyben járt el, azokban az ügyékben, amelyekben ítéletet boziott, durva törvíénysértést nem követett el, ítéleteinek meghozatalával a jogrend betartására törekedett. 307