Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
László Gábor: Az esküdtbíróság szervezése és működése Vas megyében (1900–1914)
ítéletbe belefoglalták a leadott szavazatok számát is. Itt általában úgy jelölték, hogy az esküdtek 7-nél több szavazattal, igennel vagy nemmel feleltek. 60 A szavazás befejezése után az esküdtek visszatértek a tárgyalóterembe, ahol a vádlott távollétében az elnök az ülést ismételten megnyitotta, s az esküdtek megválasztott főnöke a Bp. 369. §-ában előre megíhaltározoltit bevezető szavak után isomeritette a kérdéseiket az esiküdték által reá adott válaszokkal együtt. 61 BiünJteitő perrendtartásunk számolva az esküdteik által esieíllegesen helytelenül meghozott határozat tényével, szabályozta a helyesbítő eljárásit is, ha az alakjára nézve nem szabályszerű, vagy valamely kérdésnek lényegére nézve a határozat homályos, hézagos vagy önmagának ellentmondó. (370. §). E szabályozásra szükség is volt, hiszen mint ezt a gyakorlat is igazolta, a törvényeket nem ismerő, jogi nyelvben járatlan esküdtek a verdikt meghozatala során követtek el tévedéseket. Kovács Kálmán ellen gyilkosság kísérlete miatt folytatott eljárásban pl. kétszer kellelt a helyesbítő eljárást az elnöknek elrendelni, mert az esküdtek a fejtegetést nem értették meg kellően, a verdikt nem volt egészen világos, s ezek után az elnök úgy vélte, hogy az esküdtek a külön kérdésben foglalt részletkérdést nem mint a büntethetőséget kizáró okot tekintették, hanem csak mint enyhítő körülményt. Aminek folytán az elnök megmagyarázta az esküdteknek, hogy mi a kizáró ok és az enyhítő körülmény közötti különbség. Ennek ellenére az ismételten meghozott határozat, amely anyagi szempontból most már megfelelt, alaki szempontból isimétoltien kifogás állá esiett, aimiinek következtében az ügy végleges lezárása végett a helyesbítő eljárást a Bp. 370. § alapján újból meg kellett ismételni. 62 Annak is megvolt a lehetősége, hogy a főtárgyalást verdikt meghozatala nélkül fejezhessék be, ugyanis végzéssel szüntette meg a bíróság az eljárásit a követlkozó' esetekben : a) ha a főtárgyaláson kitűnt, hogy a vádlott meghalt, b) a vádló a vádat elejtette, és c) ha ez esetben a sértett az idézőt nem vette át. Felmentő ítéletet hozott a bíróság az esküdtek határozatának mellőzésével, ha a főtárgyaláson kitűnt, hogy a vád emeléséhez: a) felhatalmazás, kívánat, magánindítvány hiányzott, b) ha a vádra már ítéletet hoztak, c) a bűnvádi eljárást királyi kegyelem vagy elévülés következtében nem folytathalták és d) a vádlott az elkövetéskor a 12. életévét még nem töltötte be. 62 /b Az esküdtszéki eljárás további menete megegyezik a többi bűnügyben folytatolt eljárás menetével, azzal a különbséggel, hogy a Bp. 381 §-a alapján az esküdtszék ítélete ellen fellebbezésnek helye nem volt, csupán a Curiához lehetett bizonyos esetekben — elsősorban alaki, semmisségi okokra hivatkozva — semmisségi panasszal élni a Bp. 426 §-a alapján. IV. Az esküdtek a határozatuk meghozatalával csak a bűnösség kérdésében döntöttek, a büntetés nemiéneik és mértéklénelk kiszabása az elnökiből és két szaiviazóbíráiból álló testületre, mint szakbíróságra tartozott, akik a fennálló kapitalista társadalmi rendszer védelme érdekében ugyancsak nem fukarkodtak a kiszabandó börtönbüntetések éveivel. A büntetésnek csak egyik adkaitölemiét, a megtorlást tartották szem előílt, de a megjöivu/lás lehetőségével nem számoltak. 63 299
