Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

László Gábor: Az esküdtbíróság szervezése és működése Vas megyében (1900–1914)

A rendszeres szervező munka eredményeképpen egymást követték megyénkben a tömegdemonjsftraciuk, népgyűlésiek, sztráj'kolk. Mindezek közüli kiemellkedilk a szombathelyi szocialisták 1903 augusztusában tartott vöröszászló-avató ünnepsége, ahol összetűzésre került sor a helyi rendőrség és a zászlóavató munkások között.

27 Ugyancsak nagyjetlenitősiégű megmozdulásokat jelenítettek az 1904. évi országos vasutas sztrájk, aimielybien a szomiibaitlheilyi üzletigazgatóság és a MÁV műhely dolgozóinak jelentős szerepe volt,

28 vagy az 1905—1906-os években lezaijIoUt rábahiidMégi, baltavári, csekiiminldszenti, nagytilaiji vagy kisbéri aoraltósztrájkok.

29 Nyilvánvaló, hogy ezeknek a tömegmegmozdulásoknak a résztvevői nemkívánatos elemiek voltak minid a bíráskodásban vlaló részvételhez, mdnd pedig az állami élet igazgatásánjak egyléb területein, s így az esküditek évii lajstromába niem vétettek fel, aimlire gondosan ügyeltek a törvienyen kívül az összeíró bizottságok tagjai, valamint a majdnem változatlan összetételben 1899-től 19114-ig ientimiaradó fellszólanilási bizottság itagjlai is. III. A büntető perrendtartás étetbelépteitéséről szóló 1897-es évi 34. t. с az esküdtszék hatáskörét részletcsen szabályozta, amely szabályozás értelmében a legsúlyosabb büntetési télelekkel fenyegetett bűntettek kerültek az esküdtszék elé. (15. §.) A hatáskörök megosztásánál a törvlény hármas felosztást rendszeresített: 1. rendes; 2. kivételes; és 3. a sajtó vétségekkel kapcsolatos hatáskört. 1. Az esküdtszékek rendes hatáskörébe tartoztak azok a bűntények, melyekben minden esküdtszék ítélhetett, így idetartoztak az 1897. évi 34. t. с 15. §. I. 5—18. pontja alatt felsorolt bűntettek: a gyilkosság (Btk. 278. §.), a szándékos emberölés (Btk. 279—281. §.), az amerikai párbaj (Btk. 283. §.), a párbaj (Btk. 299. §.), a kitétel és elhagyás (Btk. 287. §.), a halált okozó testi sértés (Btk. 306. §.), a mérgezés (Btk. 309. §.), a közegészség elleni bűntett (Btk. 315. §.), a gyermekrablás (Btk. 318—319. §.), a szöktetés (Btk. 320. §.), a személyes szabadság megsértése közhivatalnok, illetve magánszemély által (Btk. 195., 324., 325. §.), a rablás (Btk. 344., 345., 349. §.), a gyújtogatás (Btk. 422., 423., 424. §.), a vízáradás okozása (Btk. 431. §.), a vaspályák és hajók közveszélyú megrongálása (Btk. 435. §.), a vasúti jelzéssel való visszaélés (Btk. 436. §.), a hajó elsüllyesztése (Btk. 444. §.), a megvesztegetés (Btk. 469. §.), és a Btk. 171. §^ának értelmében az előbb felsorolt bűntettekkel kapcsolatos nyilvános felhívás azok elkövetésére. 2. Az esküdtszék kivételes hatáskörébe tartoztak (1897. 34. t. с 15. §. 1—4. pontjai) a politikai bűntettek, amelyek elintézésében a királyi ítélőtáblák székhelyén lévő esküdtszékek (Vas megye vonatkozásában a győri királyi törvényszék. L. G.) jártak el. Ide tartoztak: a felségsértés (Btk. 126., 127., 130., 131., 134. §.), a király bántalmazása (Btk. 139. §.), a hűtlenség (Btk. 142., 143., 144., 148., 149. §.), a lázadás bűntette (Btk. 152., 153., 154., 155., 158., 159. §.), valamint a kivételes hatáskörnél felsorolt bűntettekre való nyilvános felhívás esetei. 3. A sajtó vétségekkel kapcsolatban az esküdtszék hatásköre a Btk. 140., 141., 143., 149, 158.. 172. §. 1-2. bek. 173, 174, 190, 248, 259, 261, 262, 456. §-okra terjed ki, mely ügyekben szintén a királyi ítélőtábla székhelyén lévő esküdtbíróság bírt illetékességgel. (1897. 34. t. с 15. §. II.) 293