Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete
1630 1©46 1660 44. Az also életes házban Az also eletes házban az also eletes házban 45. Az húsos házban Az húsos házban az húsos házban Regi Tisler haz — 1 retezes, lakatos ajtó 1 retezes, lakatos ajtó 46. Az Gyümölcsös házban — — Ahelyett, hogy a fenti helyiségeknek a ma ismert helyiségekkel való azonosítására tennénk kísérletet, vázoljuk elképzelésünket a leltár topográfiájára. Eszerint elképzelhetően az 1-6. számú helyiségek az A-szárnyban foglaltak helyet; a 7111-ig terjedő helyiségek, valamint a 24-33. számúak a régi Kanízsay-vármagban („a"-tól „c"-ig, és a Tamás nádor-féle bővítések) lehettek olymódon, hogy az előbbiek a II. emeleten, az utóbbiak az alsó szinteken létezhettek. (Vö. a „zöld palotához" és a „hosszú palotához" az 1008-as leltár „zöld házon kivül való palota" említését: a zöld palota vagy ház talán a ,,b:' II. emelete, és a „hosszú palota" a ,,d" épület nagy helyisége.) ,12-től 21 -ig számoztuk az országbíró első nagyobb építkezését (1. alább), amely talán az „f" épülettel azonos. A 22. számú helyiség, valamint a negyvenes sorszámúak a B-szárny helyiségei lehettek. Ez a beosztás természetesen csak hozzávetőleges, és talán csak további levéltári anyag segítségével korrigálható. 234. Vö. az előző jegyzet 1:24211. tételeit az 1046-os és 1650. leltárakban, továbbá a H. Takács 1957. 44. 1. és 1970. 54. és 148. lapon olvasható két adatot a Szatmosújvárott is működött Johannes Landi „fundator" szerepléséről és a Nádasdy Ferenc házassága alkalmából végzett felújításokról. L. még, A magyarországi művészet története IV. kiad. I. köt. 217. 1. 235. Pataki Vidor i. m. 3-4. 1. 236. Az új lépcsőház a mainak nagyjából megfelelt, csupán egyenletes emelkedését változtatták később egy kicsit: a két udvar közötti földszinti átjáró fölötti részen a lépcsőt megszüntették. A 23. kép mutatja a nyomát ennek a lépcsőnek is - alatta negyedkör formájában feltártuk az egy szinttel lejjebb volt, de a fent jelzett lépcsőáthelyezés miatt lebontott boltozat vakolatlenyomatát. A lépcsőnek a mai szint fölött 1 méterrel volt pihenője, és erről a szomszédos „e" helyiség a mai ajtón, de lefelé vezető lépcsőkkel volt megközelíthető. Az eredeti lépcső pihenőmagasságához igazodott a külső homlokzatra nyíló lépcsőházi ablak. 237. A boltozat a padláson ma is látszik, magát a helyiséget azonban előbb a folyosó kihasításával, majd a maradék rész kettéosztásával megcsonkították, és a boltozat helyett alacsonyabb fafödémet készítettek. 238. Mivel ez a lépcső az „f" épület megközelítésére is szolgált, a mainak csupán hasonló elhelyezésű elődje lehetett, okkor ui. „f" emeleti szintje a mainál valamivel alacsonyabb volt, s nyílásai máshová estek a lépcsőház felőli homlokzatán. 239. Eredeti méreteikre a falvizsgálatok során kaptunk támpontot. Az A-szárny külső homlokzata felé ebben az időben a díszteremnek homlokzata volt, ui. az ezen a helyen a díszteremből nyíló kisebb helyiség csak a XX. század elején épült. 240. Garas Klára: A magyarországi festészet a XVII. században, 55-66. 1. - II. Takács 1957. 30-38. 1. A sárvári török-magyar csataképek mesterével Galavies Géza foglalkozik részletesebben sajtó alatt levő tanulmányában. 241. Kászonyi Andrásné: Andrea Bertinalli stukkátor és köre. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, ,1964. 56-70. 1.; Voit i. m. 23-24. 1. 242. 1657. febr. 22; Orsz. lt., Jankovich-gyűjtemény, 16Ш. pali. 100. p. 7. OMF. J. (Hivatkozik rá Kászonyi Andrásné i. m. 57. 1. 16. jegyzetben.) 243. A forrás szövegéből - „drey rőhr Pödton" - arra is gondolhatnánk, hogy e helyiségek síkfödémesek voltak. Ez valószínűtlennek látszik, hiszen a boltozatok alig készültek tíz évvel korábban. Ha mégis lebontották volna őket, ez csakis avval lehet kapcsolatos, hogy az emelet szintjét akarták (talán a háromszögletű lépcső, vagy az ekkor már általánosan egységes emeleti szintek miatt) emelni. 243/a. Orsz. lt., Kamarai lt., Urbaria ct Conseriptiones, f. LXVIII. 45. p. 1. MTA Baranyai Béláné gyűjtése. 1670. IX. 18. „.. . versus meridiem et occidentem reliquiae Areis antiquae trium Contignationum altac, ex quibua perhibetur Domum [Dominum] Comitem intendisse Gapellam cum Turri pro usu Arcensi extrui curare, prout etiam aliquot Millia Tegularum in Cumulis ibidem congesta existèrent." 244. Vö. 247, 1. és 227. jegyzet. 245. „Litteras ... in negotio Murarij Petri Orsolano, circa aedifieij Sarvariensis continuationem ..." (Kövér Gábor jelentése, 1673. május 26. Uo. 1073. р. Й59-260.) U. így 1674. április 15-én (Uo. 1674. I. p. 246-247.) 1674. szeptember 25-én ezt olvassuk Kövér jelentésében: 279
