Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

92. 1.), dec. 17. és 24-én tislerek, ablakgyártók, lakatgyártók működnek a várban (T. T. 191:1. 469. 1., N., B. 1546. miss. Sombory fol. 51. OME. J.). 180. Ami építkezés ekkor folyik - pl. a konyháé - az nem olyan rangos, hogy olaszok által faragolt kőkereteket kívánna. L. Sombory levelét, 1559. dec. 1-én (T. T. 1911. 465. 1., N., B. il546. miss. Sombory fol. 43. : „Sarwarath az kohnyat igen chinaltatya [ti. Sennyey] . . . imimar kültem mynd sindelth, dczkat ala, de sok dezfca megion ra . . .") 181. Ëz az eljárás különösen a felsőbb emeletek ablakainál igen gazdaságtalan, mert újabb állványozással jár. Nem mondhatjuk azonban, hogy nincs rá példa. (Lókán, 1557. nov. 21.: T. T. 1911. 452. 1.) 182. Vö. H. Takács 1957. 35. 1.; uó'. 1970. 148. 1. Esetleg ők készítették Sárvárott, a minta szerint a keresztúri földszinti árkádsor pilléreit. E pillérek sárvári párdarabjaikkal együtt а sárvári nagy várkapu pilas zterei vei állnak közeli rokonságban. 183. Vö. 82-8». jegyzetet. 184. N., B. 1558. Számadások, p. 200. OMF. J. A mestereket a közölt adattal az elszámolást közzétevő II. Takács Marianna azonosította kis monográfiájában (1957. 25. 1.). 185.. 1560. július 3-i bejegyzés: „Post mortem Magislri Petri Plenii Magistro Pctro lapicide . . . FI 15.-". Ezek az olasz kőművesek igen nagy összegeket kapnak. (Plenio több tételben 100 Ft-ot, Francisco és Spatio több tételben 240, illetve 216 Ft-ot.) Vö. talán Udvardy György bécsi levelének egy adatát, amely szerint Péter mesternek (Pctro Spatio?) a nádor még 153 forinttal adósa (T. T. 1908. 222. 1.). - Mivel az elszámoláson nincs rajta, hogy sárvári munkákra vonatkozik, elvileg elképzelhető, hogy az itteni kőfaragáson kívül még más, Nádasdybirtokon végzett munka honoráriumát is tartalmazza. Petro Plenio neve a XVI. század eddig nagy számban ismert Magyarországon dolgozó olasz mesterei között nem merült fel. Petro Spatiot sem említik személy szerint, Spatio és hasonló nevű olasz mesterek viszont Ausztriában és Magyarországon is gyakran előfordulnak a XVI. és XVII. század folyamán - nyilván a nagy család egyik tagjáról van itt is szó. (Pataki i. m. 8. 1.; Gerő 1955. 334. 1.; Kühnel Harry: Beiträge zur Geschichte der Künstlenfamilie Spazio in Osterreich. Arte Lombarda, XIII. 1968. 85>-lG'2. 1.; D'Amore Ascarolli, E. : Künstler der Familie Spazzi aus Lanzo, die in der Zeit vom IG. bis zum 18. Jh. im österreichischen Donaurauni tätig waren. Ostbayerische Grenzmarken, XL <1969), 102^105. 1.; Voit Pál: A barokk Magyarországon. Bp. 1970: 13. skk. 1.) 186. Sombory Keresztúrról 1560. márc. 28-án írt levele (T. T. 1911. 473. 1.) említi a két olasz kőművest, akik Sárvárott dolgoztak. Ezek csak Petro Plenio és Francesco mesterek lehetnek. 187. Vö. előző jegyzetet. 188. Sclimcller i. m. 93. 1. Kereszturat 1625-től építik újjá. 189. Erre vonatkozhat az az 1556 nyarán kelt levél, amelyben Széchényi Mihály, a Nádasdy Tamás sárvári udvarában tartózkodó, és a nádornak különböző dolgaiban intézkedő fiatal nemes Nádasdynak azt írja, hogy a sárvári építkezésekre az előkészületeket megtette és kéri, hogy Nádasdy mielőbb küldje el a pallért, hogy a munkába belefoghassanak. (Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család törtenete. Bp. 1911. I. köt. 87. 1.) 190. „. . . az pallért ki Zigctbe ment Francisko jo wolna Nagsagodnak cg levelet irni neki, hog hazaterébe mint Sarwarat mint Kapwba menneie ki. . ." (N., B. 1544. miss. Sennyey fol. 11. OMF. J.) „Francisko pallér", aki Szigetvárott jár és akit a sárvári munkákhoz hívnak konzultálni, véleményünk szerint nem lehet más, mint Benigno. Vö. következő jegyzetet. 191. Vö. 85. jegyzetet (Benigno levelét Nádasdyhoz 1555-ből). 192. 1567. okt. 19.: N., B. 1544. miss. Sennyey fol. 83. OMF. J.; - 1558. Űrnapján: uo. fol. 207. OMF. L; - 1558. aug. 13. : B. 1517. pali. 31. fol. 3. OMF. J. 193. 1559. febr. 4. : „Zsenyey az árok vizit elbocsájtja . . ." (Károlyi-Szalay i. m. 34. 1.) ; 1559. szept. 30.: idézi Szeibert i. kézirat II. köt. 129. 1.; - 1559. okt. 21.: N., B. 1545. miss. Sennvev föl. 79. OMF. J.; 1560. ápr. 1.: uo. fol. 158.; - Szt. Iván napján: uo. fol. 202; aug. 2.: Kárőlyi-Szalay i. m. 235. 1.; szept. 3. N., B. 1545. miss. Sennyey fol. 235. OMF. J.) 1559. jún. 8-án az erődítések felülvizsgálatáról hallunk (N., B. 1541. miss. Sághy Imre fol. 3. OMF. J.). 194. N., B. 1545. miss. Sennyey fol. 13. (1559. márc. 9.) 195. 1560. márc. 31. T. T. 1911. 474-475. 1.; az itt említett fundamentumrakásról ápr. 1-én Sennyey így ír: „...azon valek, hog az kapu kezet ki tornot akarank rágatni... az fondamentomot mek chinaltassam, mert az ala sok karót kell werni. . ." (N., B. 1545. miss. Senynyey fol. 158. OMF. J.); - augusztus 2-án ugyanő így referál: „...az sárvári toromnak fondamentoma mar jobpan nem lehetett mint vagyon, tepp karót bele nem verhettek; jo fundamentuma vagyon, nem félé, bátor azt Nagyságot ne is féltse . . ." (Károlyi-Szalay i. m. 2135. 1.) - A torony ajtajáról 1558. okt. 13-án hallunk (T. T. 1911. 456. 1.), ezt az ajtót azonban talán a mai kapualj kialakításakor befalazták. A várnak még ekkor, a munkálatok elején a 273