Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

iratokat (Fundatio Capellac Bealae Mariae Virginis in Castro Sarvar). Orsz. Levéltár, Kamarai lt. Nádasdy család lt. B. 1563. Vegyes, p. 42. (A jegyzék az azóta elkallódott okle­velet évszám nélkül említi.) Szeibert János kéziratos munkájának V. kötetében, a 34. lapon említést tesz arról, hogy a kápolna egy 1521-es összeírásban is szerepel: „...allodium rectoris capellae beatissimae Virginis fundata ad castrum Saarwar". A kápolna minden való­színűség szerint még a Nádasdyak korai uralma idején is a középkorival azonos volt (erre értelmezhetjük egy 1552-es számadás kitételét is: „Registrum az Hol valóról, az mel Zolthan Imrehnek volt az kis kápolna felet. . ." Orsz. lt. Kamarai lt. Nádasdy es. lt. B. 1557. Leltárak, p. 117. OMF.), és egészen addig működhetett, amíg valószínűleg a XVII. század közepén arra a helyre át nem helyezték, ahol a felszabadulásig volt (ti. a C-szárnyba). 49/a. Hihetőleg ez az épület is kétemeletes lehetett, ,vö. 253. I. és 243/a. jegyzetet. 50. A 26. képen látható jobboldali ülőfülkét később tűzhelynek használták és kéményt épí­tettek bele, egy másikba pedig (29. kép) a szomszédos bástya alatti, ún. darabontszobába vezető ajtót vágták bele. - A torony ebben az időben a vár többi épületeitől függetlenül, sza­badon állt, kellett tehát lennie saját ajtajának is. Ezt a későbbi alakítások és erődítések során befalazhatták, és eltüntethették; említik azonban a valószínűleg a középkorinak a helyén ké­szített ajtót a Nádasdy Tamás alatti építkezések idején. 51. Pamer i. m. 144-145. 1. 51'/a. A lépcső földszinti és I. emeleti részét nem ismerjük. Elképzelhetőnek látszik, hogy végig egyetlen karral ment fel a II. emeletre; ez esetben a D-szárny mai homlokzati falával párhuzamosan haladhatott a „b" és „c" épületrész eredeti, udvarra kilépő és azóta lebontott rizalitjában. A rizalitnak a keleti, keskeny oldalán már ekkor bejárat lehetett, erre utal a „d" épület falán, a mai ajtótól jobbra fönn látható lebontott középkori előtető maradványa (41. kép). 52. Érdekes és magyarázhatatlan jelenség, hogy a nagy számban feltárt nagyméretű közép­kori nyílás ellenére - egy, a „c" épület volt II. emeleti helyiségében napvilágra jött in situ és két másodlagos elhelyezésű kőkerettöredék kivételével - az egész várban nem találtunk középkori kerctköveket. A renaissance kőkcretekből szintén nagyobb mennyiséget kellett volna találnunk, és ugyanígy hiányolnunk kell a minden polgári építkezésen is oly gyakori szalag­tagos korabarokk kőkereteket is. Mivel a váron sok volt a jelentős méretű átalakítás, és nem­csak építkezések és erődítések, de bontások is voltak, elképzelhetjük, hogy a kőkeretek nagy­részét falazókőként használták fel a várkastély, és méginkább a XVI-XVII. században kiépülő várfalrendszer építésénél. 53. A 11. képen bemutatott ablak belső részét bizonyára át is alakították. 54. Schmeller i. m.; Gcrgelyffy András-Scdlmayr János: A kőszegi Jurisich-vár. Bp. 1964. 6. 1. Borostyánkő 1260-tól van Németújvári Henrik bán kezén (Schmeller i. m. 83. 1.). 55. L. a 10. jegyzetet. 56. A sárvári erkély hálózatos boltozatot utánzó stukkódíszc talán a IV. periódusból való, azonban későbbi keletkezése is lehetséges. 57. Karácsonyi, Nagy I. és Pór i. h. 58. Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Bp. 1:937. 75. 1. 59. A bolognai és a paduai egyetem rektora, s Paduában két állandó könyvmásolót foglal­koztat, majd a Zsigmond alapította budai egyetem kancellárja. (Horváth Henrik i. m. 83., 86., 63. 1.) 60. Az esztergomi székesegyház északi oldalán 13<96-ban építtette a Mária mennybemene­tele kápolnát (Edvi Illés Gyula: Az esztergomi főszékcsegyház. Bp. 1928. 7. 1.), Esztergom határában, A kospalota nevű birtokán ő kezdi meg az érseki nyaraló építését (Dercsényi Dezső­Zolnay László: Esztergom. Bp. 1956. 27. 1.) Budán, a Szentgyörgy téren több épületből álló palotája tehetett, amelyeket 13Ql-bcn, illetve 1396-ban az esztergomi káptalannak: ad. A Szent­györgy utca vagy a Mindszent utcában testvérének, Miklós tárnokmesternek is említik házát 1392-ben. (Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei, 1950. 244., 247., 245. 1.) Zsigmondinak egy 1412-es visegrádi adománylevele említi a Kanizsay testvérek visegrádi házát (Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában, Bp. 1966. I. köt. 223. 1.) 61. Schmeller i. m. 84. 1. 62. Fennáll csekély lehetősége annak, hogy a „b"-épület korábbi „c"-nél. Ha ez valóban így volna, akikor „b"-t is a késői XIV. századi építkezések közé sorolhatjuk. A 17. jegyzetben említett 1402-es Egervári Mihály-féle építkezésre, annál is inkább, mivel a rá vonatkozó adat valószínűleg téves, nem kívánunk kitérni. Lehetett ez egyszerű javítás, talán erő­dítés, vagy talán a Kanizsayak építkezésének a befejezése is. Valószínűnek látszik az is, hogy Ozorai Pipo kb. tizenöt évi sárvári birtoklása idején nem építltezett a várban. A jeles olasz-magyar katona és főúr, aki itáliai viszonylatban is a legmodernebb művészekkel (Brunelleschivel, Masoli­noval) dolgoztatott, török elleni erődítésein kívül (Temesvár, Orsova, Nándorfehérvár) valószínű­leg csak ozorai és lippai birtokán építkezett, valamint Székesfehérvárott, ahol az általa emelt 263

Next

/
Thumbnails
Contents