Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

iratokat (Fundatio Capellac Bealae Mariae Virginis in Castro Sarvar). Orsz. Levéltár, Kamarai lt. Nádasdy család lt. B. 1563. Vegyes, p. 42. (A jegyzék az azóta elkallódott oklevelet évszám nélkül említi.) Szeibert János kéziratos munkájának V. kötetében, a 34. lapon említést tesz arról, hogy a kápolna egy 1521-es összeírásban is szerepel: „...allodium rectoris capellae beatissimae Virginis fundata ad castrum Saarwar". A kápolna minden valószínűség szerint még a Nádasdyak korai uralma idején is a középkorival azonos volt (erre értelmezhetjük egy 1552-es számadás kitételét is: „Registrum az Hol valóról, az mel Zolthan Imrehnek volt az kis kápolna felet. . ." Orsz. lt. Kamarai lt. Nádasdy es. lt. B. 1557. Leltárak, p. 117. OMF.), és egészen addig működhetett, amíg valószínűleg a XVII. század közepén arra a helyre át nem helyezték, ahol a felszabadulásig volt (ti. a C-szárnyba). 49/a. Hihetőleg ez az épület is kétemeletes lehetett, ,vö. 253. I. és 243/a. jegyzetet. 50. A 26. képen látható jobboldali ülőfülkét később tűzhelynek használták és kéményt építettek bele, egy másikba pedig (29. kép) a szomszédos bástya alatti, ún. darabontszobába vezető ajtót vágták bele. - A torony ebben az időben a vár többi épületeitől függetlenül, szabadon állt, kellett tehát lennie saját ajtajának is. Ezt a későbbi alakítások és erődítések során befalazhatták, és eltüntethették; említik azonban a valószínűleg a középkorinak a helyén készített ajtót a Nádasdy Tamás alatti építkezések idején. 51. Pamer i. m. 144-145. 1. 51'/a. A lépcső földszinti és I. emeleti részét nem ismerjük. Elképzelhetőnek látszik, hogy végig egyetlen karral ment fel a II. emeletre; ez esetben a D-szárny mai homlokzati falával párhuzamosan haladhatott a „b" és „c" épületrész eredeti, udvarra kilépő és azóta lebontott rizalitjában. A rizalitnak a keleti, keskeny oldalán már ekkor bejárat lehetett, erre utal a „d" épület falán, a mai ajtótól jobbra fönn látható lebontott középkori előtető maradványa (41. kép). 52. Érdekes és magyarázhatatlan jelenség, hogy a nagy számban feltárt nagyméretű középkori nyílás ellenére - egy, a „c" épület volt II. emeleti helyiségében napvilágra jött in situ és két másodlagos elhelyezésű kőkerettöredék kivételével - az egész várban nem találtunk középkori kerctköveket. A renaissance kőkcretekből szintén nagyobb mennyiséget kellett volna találnunk, és ugyanígy hiányolnunk kell a minden polgári építkezésen is oly gyakori szalagtagos korabarokk kőkereteket is. Mivel a váron sok volt a jelentős méretű átalakítás, és nemcsak építkezések és erődítések, de bontások is voltak, elképzelhetjük, hogy a kőkeretek nagyrészét falazókőként használták fel a várkastély, és méginkább a XVI-XVII. században kiépülő várfalrendszer építésénél. 53. A 11. képen bemutatott ablak belső részét bizonyára át is alakították. 54. Schmeller i. m.; Gcrgelyffy András-Scdlmayr János: A kőszegi Jurisich-vár. Bp. 1964. 6. 1. Borostyánkő 1260-tól van Németújvári Henrik bán kezén (Schmeller i. m. 83. 1.). 55. L. a 10. jegyzetet. 56. A sárvári erkély hálózatos boltozatot utánzó stukkódíszc talán a IV. periódusból való, azonban későbbi keletkezése is lehetséges. 57. Karácsonyi, Nagy I. és Pór i. h. 58. Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Bp. 1:937. 75. 1. 59. A bolognai és a paduai egyetem rektora, s Paduában két állandó könyvmásolót foglalkoztat, majd a Zsigmond alapította budai egyetem kancellárja. (Horváth Henrik i. m. 83., 86., 63. 1.) 60. Az esztergomi székesegyház északi oldalán 13<96-ban építtette a Mária mennybemenetele kápolnát (Edvi Illés Gyula: Az esztergomi főszékcsegyház. Bp. 1928. 7. 1.), Esztergom határában, A kospalota nevű birtokán ő kezdi meg az érseki nyaraló építését (Dercsényi DezsőZolnay László: Esztergom. Bp. 1956. 27. 1.) Budán, a Szentgyörgy téren több épületből álló palotája tehetett, amelyeket 13Ql-bcn, illetve 1396-ban az esztergomi káptalannak: ad. A Szentgyörgy utca vagy a Mindszent utcában testvérének, Miklós tárnokmesternek is említik házát 1392-ben. (Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei, 1950. 244., 247., 245. 1.) Zsigmondinak egy 1412-es visegrádi adománylevele említi a Kanizsay testvérek visegrádi házát (Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában, Bp. 1966. I. köt. 223. 1.) 61. Schmeller i. m. 84. 1. 62. Fennáll csekély lehetősége annak, hogy a „b"-épület korábbi „c"-nél. Ha ez valóban így volna, akikor „b"-t is a késői XIV. századi építkezések közé sorolhatjuk. A 17. jegyzetben említett 1402-es Egervári Mihály-féle építkezésre, annál is inkább, mivel a rá vonatkozó adat valószínűleg téves, nem kívánunk kitérni. Lehetett ez egyszerű javítás, talán erődítés, vagy talán a Kanizsayak építkezésének a befejezése is. Valószínűnek látszik az is, hogy Ozorai Pipo kb. tizenöt évi sárvári birtoklása idején nem építltezett a várban. A jeles olasz-magyar katona és főúr, aki itáliai viszonylatban is a legmodernebb művészekkel (Brunelleschivel, Masolinoval) dolgoztatott, török elleni erődítésein kívül (Temesvár, Orsova, Nándorfehérvár) valószínűleg csak ozorai és lippai birtokán építkezett, valamint Székesfehérvárott, ahol az általa emelt 263