Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

király halála után őt küldték Ferdinándhoz, bogy ia ómagyar trónra meghívja. 152i7-bem és 1528-ban budai várnagy, a következő évben azonban Buda ostromaikor török kézre kerül és csak úgy menekedhet, hogy Ferdinándnak tett hűsiégesiküjét felmondva, János királyhoz pártol, öt év múlva, 1534-ben ismét, s most már véglegesen Ferdinánd oldalán látjuk, akihez politikai "meggondolásai, a török elleni harc szükségességének a felismerése, és лет utolsóisorban személyes érdiekei is fűzik: csak Ferdinánd mellett birtokolhatja ugyanis feleségének, Kanizsay Orsolyának hozományul kapott nagy vagyonát. Hamarosan az ország legjelentősebb tisztségeit viseli. 1542-ig országbíró és horvát bán, 1554-iben nádor és királyi helytartó; ugyanez évben dunántúli, majd országos főkapitányi íkinoviezásít kap. 15(02-ben hail meg pestisben, hamvait a XVIíI. iszázad végén a lékai családi sírboltba szállítják. Élete megoszlik a törökkel való harc és gazdaságának irányítása között. Hatalmas birtokainak központjai Léka, Sárvár, Kapuvár és Kanizsa, ahol tiszttartói révén vezeti a gazdálkodást. Állandó tartózkodási helyéről nehéz beszélni: legfeljebb közvetve juthatunk arra a megfontolásra, hogy ez, különösen «az első időben, Sárvár lehetett. Sárvár volt ugyanis feleségének, Kanizsay Orsolyának legkedvesebb tairtózkodási helye,

70 és bár úgy tűnik, hogy Nádasdy jobban szerette a Bécshez közelebb levő Keresztúrt s élete végén azt tervezte, hogy majd oda költöznék, Sárvárit azért a régi becsben akarta tartani.

71 Sárvár hallatlan kulturális felvirágzása Nádasdy rámás alatt feltétlenül arról beszól, hogy a nádor hatalmas birtokai között ha nem is az első helyen állt, de Lékával és talán Keresztúrral együtt helye Nádasdy Tamás három legjelentősebb vára között volt. Sinkovics István szavai szerint a XVI. század közepén „a királyi udvar örökösei közölt a legelső helyen Nádasdy Tamás sárvári udvara áll. Az európai szellem hordozója a körülötte pusztuló magyar világban."

72 Ennek a sárvári udvarnak minden valószínűség szerint nemcsak íkuiltuiráliis atmoszférája, hanem lépíflészeti (környezete is tfiigydlemremóltó lehetett. Nádasdy Tamás, a húszas évek végének budai királyi várnagya feltétclezhetőleg saját udvarának építészetébe is átmenteit valamit a Jagello-lkor, a széthullott budai udvar érett renaissance tradícióiból. Másrészt pedig mint országos főkapitány és locumtenens a török elleni királyi erődítési munkákban rendelkezett nagy befolyással, s élenjáró, főleg olasz építészeikkel tartva állandó kapcsolatot, a hadiépítészetben nyilván óriási ismeretre tett szert. Ezért a vele kapcsolatos sárvári építkezésekre kétszeresen is: az egész magyar XVI. századi építészet szempontjából is figyelemmel kell lennünk. Szerencsés körülmény, hogy Nádasdy Tamás korszakának nemcsak a sárvári, hanem egyéb építkezéseire vonatkozóan lis a források olyan (bősége ismeretes. lEzáltal lehetőségünk adódik a fő birtokközpontok: Kapuvár, Léka, Keresztúr, Egervár építési mun§ & 4^4 L_J !»?/ Г

5Г

Т 2а? ' /> ' la ' er « •?(% 21. D-szárny. A „b" épület II. emeletén, a külső homlokzatra nyílt ablakok helye az alaprajzban 216