Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

led helyiségeiről, mint az eddig ismertetett szomszédos épületrészek esetében, itt sem tudunk sokat a nagymértékű későbbi átalakítások miatt. A külső homlokzat alsóbb részein a várialszerű eliéfalazásoík és javításoik /miatt nem 'találtunk nyílást; az „a" és „b" épületek megfelelő részéhez hasonlóan valószínűleg itt som voltak nyílások. A belső homlokzatot a „b" épület egyik részével egyszerre a XVII. században lebontották, az épületrész északi homlokzata elé pedig a követlkező században újabb helyiséget építve, az eredeti homlokzati falat erősen megbolygatták. Ma az első emeletnek csupán egy kisméretű, gótikus ablakát és egy másaknak a nyomát ismerjük az északi homlokzaton

48 (32. kép). A ,,c" épület II. emeletét két hatalmas, észak felé néző ablaka a vár valószínűleg ekkor legdíszesebb termévé avatja. Az ablakokat nem sokkal építésük után kisebbítették, majd a homlokzat építésekor átalakították. A kettő közül ma csak a homlokzat nyugatibb részén levő tanulmányozható. Egyik káváját a későbbi ,,e" helyiségben feltártuk (24. kép, a kőikerettől balra levő magas vágás), másik kávája a kőkeret jobb kávájával esik nagyjából egy vonalba. Az ablak hatalmas méreteiről a padláson levő óriási méretű kiváltó íve alapján nyerhelünik fogalmat. Amennyire rekonstruálható volt, szélessége kb. 2,35 m, magassága nagyjából ugyanennyi lehetett, kőkeretének helye jól látható (25. kép). A kőkeret kialakításária a nyílás arányaiból következtethetünk: valószínűleg egyenes szemöldökkövű kerete volt két osztóval és egy keresztléccel, olyanformán, mint a kőszegi vár nyugati szárnyának eredeti udvari homlokzalán. A kőszegi ablakok változatos kialakítása mutatja, hogy ez az ablaikforma éppen úgy elképzelhető gótikus, mint korai renaissance profillal. A díszes helyiségnek a két óriási ablak megfelelő világítást nyújthatott; a külső homlokzati falak ebben az időben még zártak voltak. Minden bizonnyal azt állíthatjuk tehát, hogy a III/IV. perióidusiban a D- és E-iszámyaik találkozásánál levő épületrész a középkori vár legfontosabb részévé alakult. Ugyanakkor elcsodálkoztalnak bennünket e rész viszonylag kis méretei. Biztosra kell vennünk, hogy a későközépikori várban ebben az időben más, jelentős építkezések is történhettek. Hol lehettek eztík? A falkutatások úgy mutatták, hogy a mai A-számy és a B-szárny északi része már áll; az utóbibi szárny déli része, a D-szárny С felőli része csak az újkor hajnalán, a C- és E-szárnyak pedig még annál is később keletkeznek. Azt kell gondolnunk tehát, hogy e hosszú időszak építkezéseinek egy része megsemmisülhetett, vagy későbbi időben lebontatott. Hogy erre a sorsra fontosabb épületrészek is juthattak, mutatja az, hogy a helyszíni vizsgálalóknál semmiféle nyomát nem találtuk a középkori várkápolnának/'

9 Ez som az 1945-ig működött kápolnának nem volt elődje, és valószínűen az általunk feltárt középkori épületeknek sem képezte részét. Teljes egészében lobontott középkori épület maradványaira csupán egyhelyütt, a fiés C-szárnyak találkozásánál, a két szárny közötti háromszögletű elfalazott térség feltárásakor derült fény. Három ismert oldala közül kettőt a mai épületek felhasználtak (9. kép), egy harmadiknak pedig alapfalait tártuk csak fel. Méreteire vonatkozólag csak annyit tudunk, hogy a C/I. helyiségnél eredetileg szélesebb lehetett; nagyságát csak ásatással lehetne ^megállapítani. Miivel nyílásai és mindennemű részletformája teljesen ismeretlen, korát is csak a B- és C-szárny többi épületrészéhez viszonyítva tudjuk nagyjából a III/ÍIV. periódussal egy időre tenná

499-. A III/IV. periódus vége felé, a XV. század második felében, talán végén kezdték el a vár mai kaputornyának építését — erre э korra utalnaik a szép toronyalj kétoldalt 206