Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

Az „a"-t két oldalról körülvevő kőből épült várfal az I. építési korszakban a mai D-szárny teljes hosszában végigfutott.

33 Mivel védelmi szerepe egészen a XVI. század végéig, a mai bástyarondszor megépültéig fennmaradt, sokszor javították, szinte a homlokzat teljes magasságában vastagon téglával eléje falaztak, s ezáltal a várfal eredeti nyílásainak jórészét lis léltüntiolták.

34 A feltárható nyílások [közül az ,,a"-iépüilot közelében egy ablak és egy ajtó (7., 10., 11. és 12. kép) minden valószínűség szerint a várfal naik ebből az I. periódusából való, míg a XV. helyiségben feltárt rézsüs kialakítású lőrésablak (13. kép) talán már egy következő korszak emléke.

35 A fen tend ítélt kis ajtó, középkori váraknál nem szokatlan módon a várfal külső oldalán felvezető falépcsőhöz tartozhatott; fölötte féltető maradványát tártuk fel. Az ajtó közvetlenül a torony sarka mellett helyezkedik el, és nyilván valóan a várfal védőfolyosójára vezetett, amelyről a 11. képen látható ablakon is nyílott kitekintés. A XV. helyiség külső homlokzati falán feltárt gerendafészkek szintén a védőfolyosóra utalhatnak, mégpedig arra, hogy ez nem volt azonos magasságú a várfal minden pontján: itt úgy tűnik, minitha lépcső vezetett volna felfelé (13. kép). Az I. periódusban létezett vártnak, mint említettük, más, az „»"-épülettől és a várfaltól függetlenül álló épületei is voltak. Az A-szárny csaknem teljes egésze ebből az időből való. Az erősen átalakított, kőből épült egyemeletes épületnek csak szélessége változott egy későbbi periódusban, amikor az északi homlokzat vastag fala elé kétoldalt egy-egy rizalitos részt, és közéjük folyosót építettek.

36 A szárnynak a torony első korszakával egykorú nyílásait nem ismerjük — hacsak a belső homlokzat bal oldalán levő elfalazott földszinti nyílást nem tekintjük annak — ezek későbbi átalakításoknak eshettok áldozatai

I.

37 A B-szárny II. helyiségével nagyjából egyező területen ebben a korai időszakban kisméretű épületke állhatott. Kiterjedéséről és funkciójáról sommit sem mondhatunk, csupán egy kis, félköríves záródású és a következő periódusban már megszüntetett ablaka utal létezésére (14. kép). Erről a kisméretű épületről, mivel az eddigi épületeikkel ellentétlben téglából épült, azt «lejthetjük, hogy az I. periódusnak egy korábbi korszakából való — korai voltára mindenekelőtt a nyílás formája utal. Az első várépületek Sárvárott, úgy tűnik, nagyon erősen megsérülhettek, a //. periódusban az építési tevékenység ugyanis elsősorban a már meglevő épületek kijavításában, nyílásainak átalakításában nyilvánul meg. Ennek során a vár különböző pontjain különösen nagyméretű téglákat és hozzájuk ugyanazt a jellegzetes, intenzíven sárga, fövenyes, erős falazóhabairesot használták, aimiilből airra köívolikcztolhetiünk, hogy a munkákat rövid idő alatt több épületen egyszerre végezték. Az „a" jelű épület méretein a II. periódus nem változtatott, csak minden oldalát teljes magasságában körülköpenyezte (a köpenyfal végét az I. periódusból való várfalon levő ablaknyílástól balra a 12. képen látható rajzba bele jelöltük). A várfal külső oldalán esett sérüléseket is nagy területen kijavították. Az „a"-épület belsejében is történhettek átalakítások. A II. emeleti helyiség ekkor alakult át valószínűleg szerényebb szobából a vár reprezentatív helyiségévé. I. periódusbeli nagy ablakát az clófalazással megszüntették és helyette „a" nyugati oldalán zárt erkélyt építettek. Az erkélyt nyilván a mai szintbeosztás kialakításakor megszüntették, határozottan utal rá azonban a nyílás mérete (2,28 X 2,8 m; a nyílás alja az akkori padlómagassággal azonos), és az erkélyt alátámasztó, konzolokon nyugvó két ív közül a jobb oldalinak a maradványa (15. és 16. kép). 201