Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Csaba József: Csákánydoroszló népi halászata

Vejsze Ma már csak a gyerekek által a Vöröspatak csurgóin alkalmazott halászati mód emlékeztet a tulajdonképpeni vejsze itteni egylkoni bJaszmállaitára. A csurgóm apró kavicsoíklból a két partot összekötő gátat építenek, melynek közepén 15—20 cm széles nyílást hagynak. E nyíláshoz — a vízfolyás irányaiba néző, — ihomoikiból és Ikaiviicsból 'készített, rendszerint ellipszis ailalkú nagyobb (Bab. 2X1 m) kürtő csa/llalkoziík, melyből két Idselbb, 1 m átmérőjű, köralakú kürtő nyílik. Ezekhez ugyancsak egy-egy, hasonló nagyságú, vese alakú további kürtő járul. A kürtők belseje mélyítve van, falait viszont magasítják, hogy a bele került hal ne tudja magát azon könnyűszerrel átdobni. A gyerekek megvárják míg ujjnyi-arasznyi halak beúsznak a fogóba, majd a gát nyílását elzárva, a legutóbbi kürtőből kézzel Jtifogják a zsákmányt. A kürtők nem mindig ikör, illetve vese alakúak; sokszor szögletesek. Néha sokrétű labirintusból áll a szerkezet. Ezt a vejszeféleséget a gyerkek lakatnak nevezik. (1. kép.) 1. kép. Csurgóra épített vejsze vázrajza Varsa Csíkkosár. Ma már nem használják, mert a lápos vizek megszűnésével a réti csík is nagyon me@fogy!alkozo№. 1917-ben, 82 éves korában elhalálozott EEiKiETE Dömötör házának padlásáról került elő egy ilyen varsa, mely a múlt század második harmadában még használatban volt. Alakját fiának, FEKETE Jánosnak leírásából ismerjük. Ez a csíkkosár sűrű fonással, vesszőből készült s teljesen azonos volt A Magyarság Néprajzában

13 ismertetett széles szájú székelyföldi csikászó vesszővarsával. (2. kép.) Dobhálu. Ritkább fonással fűzvesszőből készült utolsó példánya negyed századdal ezelőtt még a Rábán használatban volt. Hogy az ár el ne sodorja, és hogy a víz fenekén 2. kép. Csíkkosár 143