Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében II.

hogy ez ideiglenesen valóban így van és így védekezik: „Más az, amit tanítunk, — más az, amit elviselünk — imás, amit hirdetni köitelcssiégünlk — és más, amit irtogatnunk kell, — s addig is, míg ki nem irtjuk, kénytelen kelletlen eltűrjük." 310 Az euchariszti­kus agapékban gyökerező templomi lakmározások elfajulása és a sírokon való pogány ólcláHdozáslból kibontalkozolt temetői dulbaijlkodásidk eredetileg egy gondolatköríbe, az istenséggel, az előkelő halolt ősök szellemével való együltélkezés gondolatkörébe fonó­dolt össze. ­1 A halottak kultuszával kapcsolatos démonengesztelő ételáldozatokat, lako­mákat mind a bálványoknál, mind a templomban a korai kereszténység maga is po­gánynak érezte. 312 Még a magyar protestánsoknak is küzdeniök kellett a lakodalmi „tavormyáík ós do;m!b|érozásolk" ellen. 1598-blain nyomtatásban is megjelent egyházi rendtartásukban az a tilalom szerepel, hogy a tisztesslégcs lakodalmi vigasságokat ne vasárnapi napon tartsák, mert „e napot Isten nem a test éleiben és italban való bujál­kodására rendelte." 313 Bár az egyház szüntelenül küzdölt a pogányok hagyományai el­len, másrészről éppen ezeknek teológiai értelmezést adva, az ősközösségi komplex cselekvéseket rítusok részeiként napjainkig fenntartotta. 314 Az ősközösségi szokásokban gyökerező babonás néphit szerint abból, amit a ter­mészettől kapunk, Istennek is juttatni kell valamit, nem tarthatjuk meg az egészet magunknak. Az áldozat tkp. az istenek, a szellemek, a démonok, a „lelkek" megven­dégelése jóindulatuk biztosítása végett. 315 Regösénekeink változatainak jelentős részé­ben költögetik a gazdát, a család fejét, mert Isten (Jézus, angyal) száll a házára, egész sereg megy vele. Ezekkel száll le és s ,lter,ített asztalával, teli poharával, sült kappianával" lakomához ül. Ezt követően a regösök annak az óhajuknak adnak kifejezést, bogy ,,a gazda háza templom, asztala szent oltár, ruhája misemondó ruha, kenyere Krisztus teste, pohara szent kelyhe" lenne, s „az én regementein abban részt vehetne." A regös­ének a keresztény vallás hatása alatt az ősi lakomát, a szertartásos vendéglátást szent misének mutatja be, a legszentebb keresztény lakomának, amelyben az ember az Isten­nel egyesül. 310 Az egész világon a legkülönbözőbb népek szokásaiban is meglelhető az evéssel kap­csolatban ennek, az ősközösségi társadalom művelődési szintjére jellemző szublogikus pszichikai állapotnak a jelenléte, amely a mai ember észlelési szintjével is hasonlóságot mutat. Ezért egyetemes emberi szimbólum mind a lakodalmi, mind a vallásos evés-ivás. A lakodalmi szokások azonban nem csupán szokások, hanem vallásos ritusok haladó maradványai is, amelyeknek alapja a szublogiilkus piszichiilkni állapot. Ezeknek az igen sokszor átértelmezett lakodalmi tárgyaknak az ősközösségben nemcsak pszichikai-ritu­ális, hanem igen kezdetleges gazdasági alapjuk is volt, amelyek tkp. az élő ember elemi szükségletei. A gazdasági alap a fiatalok — az új pár — önállósuló termelési tevékeny­sége volt. Ennek társadalmi alapját a nemzetségbe való beavatásuk, az ősökkel (szel­lemekkel) való elismertetésük képezte. Ezek a ritusok olyan társadalmakban, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a gabona termesztésével, a táplálék előállításának ér­zelmi-pszichikai kísérői, a munka helyes elvégzését dokumentáló, elismertető aktusok is. Azok maradnak olyan csoportokban is, amelyek közvetlenül nem foglalkoznak a gabona tonmeszitléisléivel, mert ezeknek az embecrcsopor toknak is az a gabona, — ill. liszt, kenyér stb. — biztosítja létezésüket, mint azoknak, amelyek valamikor közvetlenül foglalkoztak a táplálék termelésével. 317 Az evéssel, a táplálkozással kapcsolatban napjainkban is állaindóan megújul a köz­vetlen termelésnek az a fiziológiai szükségérzele, amely az egészséges létezés kellcmto 124

Next

/
Thumbnails
Contents