Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében II.
bot, hanem tüskés balta volt a divat. Ez közöniséges íolkos vagy fáiból faragott ballba volt, amiire tüslkésidisznó boriét húzták. A veinidégihívogiató kérte a gyerelkeikct, hogy mutassák meg neki a keresett házat és akkor szokta bökkögctnyi vele őket, ha nem voltak készségesek, hogy megijedjenek tőle. A tüskésbaltára is kötöztek percceket. 270 A Muraközben a lakodalmi vendéghívók jelvényei voltak: felbokrétázott kalap, bokrétával és piros pántlikával díszített boit, vállszíjra erősített csutora tele borral, — nienyasszonyitejjel,, „culkaivicával" — ahogyan taéíétsain mondják. 271 (Vö. 45. .kép.) Törökbálinton és Diósdon a vőfély és a vőlegény egyik barátja volt a vendéghívó. Sokszínű szalagokkal, különösen pirossal és nemzeti színűvel pántlikázták fel magukat. Törökbálinton mindketten borral töltött csutorát tartottak magasan kezükben — Diólsidon osaik a vőfély —, a másik legíény pedig botot (tartott, amelynek egyik végiéire piros alma volt tűzve. A csutora nyakába rózsából vagy más virágból font koszorúcska volt akasztva. 272 Várpalotán, Tésen és Inotán (Veszprém m.) a hívókalács a vőfély botjára szalagokkal rákötözött kulcsoskalács volt. A hívókalács a rendes kulcsoskalácsnál valamivel nagyobb volt — nem egészen kétszerese, — tésztából rózsákat formáltak, ezeket még sütés előtt ragasztották rá. A vőfély nyakában csutora volt, kezében bőszájú üveg, amelyből az utcán mindenkit megkínált. 273 Zsámbok községben (Pest m.) templomba menetelkor a násznép minden tagja egy-egy üveg bort vitt magával, és az úton boldog-boldogtalant megkínáltak, hogy „mindenki, ha csak néhány korly bor erejéig is, részesüljön a lakodalom örömeiben." 27/ * A soproni poncichterek az első világháború előtt kerek fonott kalácsokat készítetlek a lakodalomra. Egy díszesebben készített kerek kalácsot a Brautführer vitt botra fűzve a menet élén. A kalácsot művirággal díszítették, vagy színes cukorkával festették meg. A Brautführer másik kezében rozmaringágakkal díszített borosüveg volt. 275 Az Ormánságban (Baranya m.) a menyasszonyos házhoz tarló násznép vezetője a kikérő násznagy volt. Nyakában óriási, térdet verő perecet viselt, amelynek anyakalács volt a neve, mert a menyasszony anyjának, az örömanyának járt. A násznagy ennek és az ajándékoknak az átadása után kérte ki a menyasszonyt. 276 Kiskunhalason a lakodalmi menetet a vőfély vezeti. Kéziében rudat tant, amelyndk hegyes végiére aranyporral behintett alma van tűzve és a jegykendő zászló gyanánt van felerősítve. 277 Decsen (Tolna m.) a lakodalmi menet élén lakodalmi perecet visznek botra vagy cifra üvegre akasztva és hujjogatnak az utcán, amikor kocsival a menyasszony ágyáért mennek. A perecet pöndö'lyraiadzaggal költik a botra. 278 Szialkcs Iköizsiégben (Tolnia m.) a lakodalmi menet élén egy fehér kötényes fiatal gazdaasszony megy társaival, akik kezükben üvegekre akasztott kalácsot és feldíszített tyúkot visznek, úgy danolnak. 279 Szegeden a lakodalmi menetel a vőfély vezeti az esküvőre. Kezében tele palack van, a palack nyakán pedig díszes fonatos kalács. 280 Gádoroson (Békés m.) a lakodalmas menetet a vőfély vezeti a ikontyolóiasiszonnyal, a imonyaissizoiny <'keresztanyjáíval együtt, utánuk mennek a násznagyok. Ha csak egy vőfély van, akkor az két cifrakalácsot visz. Az egyiket a vőlegénycs, a másikat a menyasszonyos házlól kapja. Ha két vőfély van, mindketten egy-egy borral telt kulacs, újabban üveg, sőt fonottüveg szíjára vagy nyakára egy-egy cifrakalácsot húznak. Általában minden koszorúsleány is visz egy-egy kulcsoskalácsot, a borosüveg, amelyből útközben is isznak, a koszorúslcgények kezében, vagy zsebélben van. Helyeníkent a koszorúslányolk kezidlik szégyellni az utcáin a kulcsoskalácsot, ezért kisebbre sülik mint azelőtt. Útközben az ismerősöket borral és kaláccsal kínálgatják. 281 A Tiszántúl déli részén a vőfélyek a kulcsoskalácsot a boros120
