Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

22.—27. kép. Perec-ábrázoiások a XVII—

XVIII. századból. (Deutsches Brotmuzeum in Ulm. Az egyes ábrázolásokról magyarázatok a 34. jegyzetben.) A perec szó a középfelnémet breze formájából a bajor—osztrák prez közvetítésével a XVI. században terjedhetett el nálunk,

62 bár már a XV. század elején is előfordul a Besztercei Szójegyzékben.

63 BÁTKY a német bretzelből származtatja, mely szerinte a kolostori latin brachium (kar) <bracella (karperec) szóból származik.

64 FRECSKAYmegjegyzi, hogy a perecsütemény papra emlékeztet mellén összekulcsolt karokkal. Az összekulcsolt karok után nevezték a kolostorokban deákul bracellának (kiskarnak) és ez a szó alakult át a mai perec szóvá.

65 Mások úgy magyarázták a perec nevét, hogy jutalom (preciola) volt ; ti. a középkorban az oktatás főként bibliai idézetek betanítására szorítkozott és akik leghamarabb tudták elmondani az idézetet, süteményt kaptak jutalmul.

66 Ezek a szómagyarázatok azt mutatják, hogy a perecnek a kolostori életben jelentős kulturális szerepe volt, azonban az idézett magyarázatokat egyszerűen aetiologikus mondáknak minősíthetjük, amelyek az ennek következtében támadt érdeklődést igyekeztek kielégíteni.

67 62 BÁRCZI: Szófejtő szótár 240. p. V. ö. 1571: crustules circulares panes wulgo perecz Szamota, OSz. 767. p. 63 BÁRCZI: A magyar szókincs eredete. Bp. 1598. 98. p. Mint személynév előbb is előfordul: 1424, Thome Pereczsithew — 1500, Anthonius Pereczsythew. OSz. — BAKÓ: i. m. 416. p. 64 Magyarság Néprajza I ,101. p., ERICH-BEITL: i. m. 106. p. 65 FRECSKAY: Mesterségek szótára. Bp. 1912. 337. p. 66 FRECSKAY: i. h. ERICH—BEITL: i. h. 67 Mind a német, mind a francia szótárak a kolostori latinság brachium "kar" származtatást fogadják el; az alakor (bracis) termesztését nem hozzák kapcsolatba sem a fehér kalácsok készítésével, sem az erjesztés (maláta) ismeretével, amelyek szerintünk a perec félék készítésének kialakulásánál fontos történeti mozzanatok, amelyeket a tudálékos szómagyrázatok háttérbe szorítottak. KLUGE szerint „zu lat. brachium „Arm" gehört ein klosterlat. brachîtum „Gebäck, in Gestalt verschlugsner Arm" (vgl. Stuten) mit demin. brachiatellum... aufdasDemin. gehen die, übrigen Formsn zurück: ahd. brez(i)tella, brecedela, pricella, mhd. breze{l) u. seine Folgeformen." (FR. KLUGE—A. GÖTZE: Etymologisches Wörterbuch d. d. Sprache. 16. kiad. Berlin 1953. 102. p.) A francia bracelet „petit bras", „ornement que les femmes portent au bras" du lat. brachium, 182