Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Évi jelentés a Vas megyei múzeumok 1964. évi munkájáról - Savaria Múzeum Szombathely - Néprajzi Osztály

megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága elé a skanzentervezet. A végrehajtó bizottság a szabadtéri múzeum létrehozására irányuló javaslatot aug. 11-én megtartott ülésén elfogadta és utasította elnökhelyettesét, hogy folytasson tárgyalást az Építésügyi Minisztériummal, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályával és az Országos Műemléki Felügyelőséggel a skanzen létrehozása ügyében. „Ezt követően — mondja az utasítás — Szombathely város Tanácsa Végrehajtó Bizottságával egyetértésben terjesszenek javaslatot a VB. elé az elhelyezés, valamint a szükséges fedezet biztosítása érdekében." (Vas Megye Tanácsának Közlönye 1964. III. évf. 14. sz. (Aug. 11) 45. 225/1964. (VIII. 11.) vb. sz.). A javaslat elfogadása után alakult meg a 8 tagból álló Vas megyei Skanzenbizottság — mint a szabadtéri múzeum létrehozásának felelős csúcsszerve —, melynek feladata a skanzen létrehozása és ezzel kapcsolatban mindennemű ügy intézése. Közös tárgyalásaink során meghatároztuk a skanzen helyét a Rigóvölgyben, amely változatos felszíni adottságaival és növényzetével tökéletesen dokumentálja a vasi föld tájjellegét. A szabadtéri múzeum előzetes tervét és helykijelölési javaslatát a Magyar Skanzenbizottság elnöke dr. VARGHA LÁSZLÓ, műszaki egyetemi docens és titkára ERDÉLYI ZOLTÁN, muzeológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa is jóváhagyta, az október 16-án történt megbeszélésünk és helyszíni szemlénk alapján. E területre vonatkozóan dr. TÓTH JÁNOS építészmérnök — a már korábban kiszemelt, ill. felsorolt népi építészeti objektumok alapján — elkészítette a skanzen helyrajzi vázlatát, elrendezési előtervét is, melyet a végrehajtó bizottság ülésére ill. döntésére szánt, december 22-én kelt újabb előterjesztésünkhöz mellékeltünk. E felterjesztés megvitatására azonban már 1965-ben került sor, ezért a skanzennel kapcsolatos további fejleményekről majd a következő évi munkajelentésünkben számolunk be. A feldolgozó munkánk során elkészült és a Vas megyei Múzeumok 1964. évi Értesítőjében megjelent: „Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján" (Savaria. 2. 189—221.) és „A Savaria Múzeum rovásfái" (Savaria. 2. 223—253.) című közleményünk. Ugyancsak ebben a kötetben: „Évi jelentés a Vas megyei múzeumok 1963. évi munkájáról. Savaria Múzeum, Szombathely "cím alatt számoltunk be a Néprajzi Osztály 1963. évi tevékenységéről is. (367—370.). „Mikulás, krampusz, télapó" címmel újságcikket közöltünk a Vas Népe 1964. dec. 6-i számában. A fentieken kívül elkészült még a Soproni Szemle számára a „Halászati jogviszonyok alakulása a Fertő magyar területén" című tanulmány. Népművelő munkánk során továbbra is törekedtünk arra, hogy a néprajztudománynak minél nagyobb népszerűséget biztosítsunk és gyűjtőmunkánkban minél több társadalmi aktívát vonjunk be. Ezt a célt szolgálta a XII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási gyűjtőpályázat részeként meghirdetett Vas megyei pályázat is. 1964-ben beküldött és díjazott pályaművek a következők : Jánosházai Múzeum Baráti Köre: „Boszorkánymesék Jánosházán." (43 lap, 1 fénykép, 53 rajz). Dala József és társai: „Földrajzi nevek Jánosházán." (44 lap, 20 fénykép, 22 rajz). Horváth István: „Eresz alatt fészkel a fecske..." (20 lap, 25 színes nyomat). Laky Rezső: 1. „Kemenesaljái babonák, hiedelmek, rontások és gyógyítások." (26 lap). 2. „Csapongások Kemenesalján." (54 lap, 2 fénykép, 10 kotta). G. Szikszay Edit: „Őrségi Néprajzi Gyűjtemény anyagának leírása." (98 lap, 75 fénykép). Pomogyi József: „Néhány szó a cselédekről." (27 lap, 5 fénykép). Vörös Ottó: „A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse az őrségi Nagyrákoson" (32 lap). Baghy István: „Balladák, babonás-történetek..." (14 lap, 4 kotta). 361