Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Maria Zlinszky–Sternegg: Beiträge zur Baugeschichte der ehemaligen Zisterzienserabtei Sant Gotthard (Szentgotthárd)
/ északi szárnyának alapjairól ír, Kalász Elek azonban itt sejti a középkori kolostor falait, amelyekre építkezések során a ciszterciek már rá is bukkantak. 25 Kérdés, hogy hol feküdt az Árpádkori templom főhomlokzata. Ha Pilgram-Heimb adata a templom méreteiről helytálló, a várdombon a templom csak úgy fért el, ha előrenyúlt a magtár bejáratától még kb 30 méterrel vagy ha ennyivel túlnyúlt a várárkon. (Utóbbi nem valószínű, mert a keleti várárok természetes terepalakulást követ.) Ha Heimb feljegyezése elírást tartalmaz és a hosszúság mérete 297 láb helyett 197 vagy 207 láb (ami nagyjából megfelel az Árpádkori zirci templom hosszméretének), akkor a templom éppen elfért a mai magtár homlokzata és a várárok között 26 (2. kép). * Összegezve az elmondottakat, ajánlatos, hogy a szentgotthárdi barokk apátság tervbevett restaurálását megelőzően történjék meg ugyanitt az árpádkori monostor maradványainak régészeti feltárása, és ez természetesen a mai magtárépületre is terjedjen ki. E feltárás eredményeinek birtokában még a restaurálást megelőzően dönteni kellene a templommagtár további sorsáról is. 27 BEITRÄGE ZUR BAUGESCHICHTE DER EHEMALIGEN ZISTERZIENSERABTEI SANKT GOTTHARD (SZENTGOTTHÁRD) MARIA ZLINSZKY - STERNEGG Das Stiftsgebäude von Sankt Gotthard ist ein hervorragendes Baudenkmal des Hochbarocks in Ungarn. Es würde eine ausführliche kunstgeschichtliche Untersuchung und Beschreibung verdienen. Vorher aber wäre eine Gesamtrestaurierung mit gleichzeitig durchzuführenden Ausgrabungen nötig, um verschiedene Probleme der Baugeschichte endgültig klären zu können. Die in unserem Beitrag veröffentlichten Ergebnisse einer diesbezüglichen Archivforschung haben den Zweck, zu weiteren Forschungen anzuregen und für diese die Grundlagen zu schaffen. In der Geschichte der Zisterzienserabtei Sankt Gotthard sind drei Perioden zu unterscheiden. Die erste beginnt mit der ersten Besiedlung im Jahre 1184 aus Trois Fontaines in Frankreich, und dauert bis um die Mitte des XVI. Jahrhunderts, als der Konvent von den feudalen Patronatsherren aus dem Kloster vertrieben wurde. 25 Laszczik i. m.32.o, Kalász, Vázlatok 139. о. ;a plébániatemplom és a templom-magtár közötti részen a föld alatt, all. kép szerinti elrendezésben, vagy a középkori falak, vagy a Pilgram tervezte északi szárny alapjai rejtőznek, de az is lehet, hogy mindkettő. A középkori épület a Pilgram-Heimb féle szélességi adat szerint (2. jegyz.) ide éppen beleillett. 26 Heimb műve általában megbízható alapos munka. A heiligenkreuzi levéltárban levő kézirata alapján ellenőriztük, hogy a 297 láb nem nyomdahiba. Mindazonáltal Heimbnél is előfordul számhiba, így pl. a Széchenyi féle templom építési dátuma (1. 13. jegyz.) téves. Meggondolandó, hogy a középkori Magyarországnak egyáltalán nem volt a XIV. századig 100 m hosszú temploma. 27 Megjegyezni kívánjuk, hogy tárgyalásunk során a barokk apátság építéstörténetét csak annyiban érintettük, amennyiben a középkori rész sorsának tisztázásához szükséges volt. Feldolgozása a gazdag okirati anyag és a mű monumentális volta miatt külön tanulmányt igényel. 310
