Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez

26. kép. Elfalazott, félköríves, kőkeretes ívnyílás a magtár nyugati földszinti homlokzatán. zépkorra, megmagyarázható a falazatnak 110—150 cm vastagsága, melyre Heimb is azt a megjegyzést teszi: „solidum id plus satis", kelleténél erősebb. Feltevésünk megmagyarázza a homlokzat különös tagolását és az egész épület szokatlan arányait (23—24. kép). Az épület külső falain már felületes vizsgálattal is találhatunk nyomokat, amelyek arra utalnak, hogy nemcsak középkori kövek, hanem középkori falak felhasználásával készült. Mind a bejárattól jobbra, (25. kép) mind az épület keleti homlokzatán (26. kép) szabályos, befalazott, félkörös, boltíves nyílás látható. Ennek köveit nyilvánvalóan nem a tömör fal készítésekor helyezték el.

24 24 Adódnak a teoretikus rekonstrukció során olyan nehézségek, amelyeket csak a régészeti feltárás tud majd megoldani. így pl. első látásra valószínűtlen az az elgondolás, hogy a 14. képnek megfelelően a magtártemplom a középkori templom főhajójának pillérsorára épült volna, valószínűbb, hogy a robbanást a szélső főfalak élték át. Ámde a magtártemplom belső tere 9,5 m széles, ez pedig kevés egy kb. 60 m hosszú háromhajós román templom teljes szélességére. (Troisfontaines belső szélessége 16 m, ebből a főhajó 9 m.) Elképzelhető, hogy a déli oldalon az eredeti főfalat, az északi oldalon a főhajó pillérsorának romjait használták fel 1676-ban, ezzel a két oldal bizonyos asszimmetriája, amelyet az ablakelrendezésnél látunk, magyarázható lenne. Emellett szól, hogy a magtártemplom déli falához csatlakozott a középkori kolostorral valószínűleg azonos lakószárny, tehát ez lehetett az 1. templom déli fala is. 308